A Duna egyoldalú elterelése után a térség ökológiai károsodásának kivédésére a Szigetköz északi részén már történtek jelentős beruházások, ám az alsó-szigetközi területeken nem, így ott erőteljes kiszáradás kezdődött. Janák Emil, az illetékes vízügyi igazgatóság vezetője lapunknak elmondta: az Alsó-Szigetközben még a Duna elterelése előtt egységes folyómedret alakítottak ki, gátakat építettek. A folyószabályozás következtében sok holtág alakult ki, ezeket csatornaként használták: áradás esetén elvezették a vizet, aszályos időszakokban pedig állandó vízszintet biztosítottak. Janák Emil hozzátette: ezeket a funkciókat csak akkor lehet helyreállítani, ha a Szigetköz alsó részén a vízpótlás a felső-szigetközi rendszerből átvezetett vízzel biztosítható. Ennek érdekében létesítették a parlagnyilasi csatornát. Az átvezetett víz fogadására az ág- és csatornarendszert alkalmassá kellett tenni, így mintegy 64 kilométer hosszúságban iszapolták ki és kaszálták le a régi, részben kiszáradt medreket.

Janák Emil elmondta: a beruházás 332 millió forintba került, ebből az állam 280 milliót fedezett, a fennmaradó részt az Európai Unió LIFE programjából pályázaton nyerték. A most átadott vízrendszer kettős funkciót lát el: egyrészt biztosítja a korábbi holtágak vízpótlását, másrészt a dunai árvizek idején ezek a medrek gyűjtik öszsze és vezetik le a térséget veszélyeztető belvizeket.