Önkormányzás: a rész részvétele
Nagyvárosok peremkerületeiben, kertvárosi övezetekben, üdülőterületeken, városokhoz csatolt egykori falvakban ma számos részönkormányzat működik. Megalakításukat gyakran az adott településrész fejlődésével elégedetlen helyi lakosok szorgalmazzák, tagjaik általában a lakókörnyezetükért tenni kívánó civil szervezetek vezetői, aktivistái lesznek. Miután azonban a részönkormányzatok sem jelentős pénzeszközzel, sem az önkormányzatokéhoz hasonló hatáskörrel és jogosítványokkal nem rendelkeznek, működésüket elsősorban kezdeményezőkészségük, ötleteik és az adott település önkormányzatával kialakított viszonyuk határozza meg.
Részönkormányzatot létrehozni szinte csupán elhatározás kérdése. A helyi lakosok javaslatát a polgármester terjeszti a testület elé, amely határozatban rögzíti, hogy pontosan melyik területen működik majd a részönkormányzat és hány tagja lesz. A jegyző által kiírt választáson az ott élő választópolgárok mindössze két százalékának kell megjelennie a határozatképességhez, s a jelöltek listáján legtöbb szavazatot elért személyek kerülnek be a testületbe. Üresedés esetén nem tartanak új választást, hanem a listán következő személy kapja a mandátumot. A választás azonban csupán a tagokra vonatkozik, az elnöki tisztet ugyanis az adott területen élő önkormányzati képviselő tölti be. A részönkormányzat tagjainak mandátuma a következő helyhatósági választásig tart.
Az önkormányzat elvileg forrást, feladatot és hatáskört is átruházhat a részönkormányzatra, ez azonban a jelenlegi gyakorlatra nem jellemző. A képviselő-testületek legfeljebb a működés technikai költségeit fedező támogatást adnak. A miskolci önkormányzat például egy-egy millió forintot bocsát a városban működő hét részönkormányzat rendelkezésére. A részönkormányzatok döntései a támogatás felhasználására, testületi előterjesztések véleményezésére, az önkormányzatnak címzett javaslatok megfogalmazására korlátozódnak - összegezte érdeklődésünkre Harsági István, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közigazgatási Hivatal főosztályvezető-helyettese.
Részönkormányzatokra elsősorban a nagyvárosokban van szükség, ahol a döntéshozók és a néhány utcából álló lakóközösségek problémái között túl nagy a távolság - véli Borkúti László miskolci önkormányzati képviselő, aki a görömbölyi és a miskolctapolcai részönkormányzatban is elnöki tisztet tölt be. A képviselő szerint tévhit, hogy a helyi közösségekre és civil szervezetekre támaszkodó részönkormányzati testületek szerepe csupán a képviselő-testületi előterjesztések véleményezésére korlátozódik. Példaként említette, hogy a görömbölyi részönkormányzat a városrészre vonatkozóan 2010-ig szóló fejlesztési tervet készít, a jövőben beépíthető területeket méri fel, és a helyi lakosokat érintő közhasznú munkavégzésre is javaslatot tesz. A testület munkájával kapcsolatban Borkúti László elmondta, hogy hét tagja néhány nap alatt nyolcszáz aláírást gyűjtött össze, megakadályozandó a helyi gyógyszertár bezárását. Hozzátette: a környéken élőkkel együtt háromezer órányi ráfordítással, társadalmi munkában megépítették a görömbölyi közösségi házat, amelynek szomszédságában - a részönkormányzat javaslatára - a jövőben közparkot alakít ki a város.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tizenkét, Baranyában húsz, Jász-Nagykun-Szolnok megyében három, Békés megyében pedig csupán egyetlen részönkormányzatot tartanak számon a közigazgatási hivatalok. A húsz baranyai részönkormányzat közül nyolc Pécsett, öt pedig Komlón jött létre. A megyeszékhely a második világháború után olvasztotta magába a tőle északkeleti irányba eső falvakat: Hirdet, Somogyot és Vasast. Ezek a városrészek a mai napig őrzik nyugodt, vidékies karakterüket. A három peremkerület 1995-ben hozta létre saját részönkormányzatát. Tóth Mihályné elnök szerint azóta eredményesebben tudják megjeleníteni akaratukat a pécsi közgyűlésben, ha utak javításához vagy középületek felújításához kérnek segítséget.
Az öt tó partján fekvő Orfűn az üdülőtulajdonosok hoztak létre részönkormányzatot. A nyolcszáz lakosú faluban 1300 hétvégi ház van, az üdülőtulajdonosok száma tehát meghaladja a helybeliekét. Hír Géza, a részönkormányzat vezetője arról tájékoztatott, hogy az üdülőtulajdonosok elsősorban az út- és járdaépítéshez, a közvilágítási hálózat és a szemétszállítás fejlesztéséhez fűződő érdekeiket tudták érvényesíteni.
Tiszafüreden a kócsújfalui és a tiszaörvényi városrészben 2003-ban, Tiszabura pusztataksonyi részén pedig 2001-ben alakultak helyi testületek, amelyek a külső területek problémáit és igényeit jelenítik meg az önkormányzatokban.
A háromezer fős Gyulavárit évtizedekkel ezelőtt csatolták Gyulához, a helybeliek azonban legalább részleges önállóságukat próbálták megőrizni, a rendszerváltás során ezért az önkormányzat megalakulásával párhuzamosan életre hívták a részönkormányzatot is - tudtuk meg Makovecz Istvántól, a részönkormányzat vezetőjétől. A részönkormányzat tevékenysége Gyulaváriban arra korlátozódik, hogy a területet érintő beruházásokról véleményt nyilvánítson.
A közigazgatási hivatalokban az időközben aktivitásukat vesztett részönkormányzatokat is nyilvántartják. A Borsod megyei Abaújlak szanticskai részén 1998-ban a polgármester és a szanticskai lakosok között kialakult rossz kapcsolat miatt hozták létre a részönkormányzatot, amely a következő polgármester megválasztása után gyakorlatilag elvesztette funkcióját, üléseket nem tart - csupán papíron létezik.
