Feketemunkás-vadászat éjjel is
Miközben a miniszterelnök száz lépés programjában is előkelő helyen áll a munkaügyi ellenőrzések szigorítása, a napokban egy állami beruházáson, a Győri Fellebbviteli Főügyészség és a Győri Ítélőtábla építkezésén tizenkét külföldi dolgozóról derült ki, hogy illegálisan foglalkoztatták őket. Papp István, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) áprilisban kinevezett új elnöke is úgy látja: a munkáltatók sokféle jogsértést követnek el. Arra számít, hogy a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény általa kidolgozott módosításával változik a mai rendkívül súlyos helyzet, és eredményesebben tudnak fellépni a bejelentés nélküli foglalkoztatás ellen.
Az utóbbi másfél hónapban felcsillant némi remény arra, hogy képesek feltárni a legsúlyosabb jogsértéseket. Annak ellenére, hogy a hatóságnál is megkezdődött a szabadságolás, ellenőreik 1600 munkáltatót "látogattak meg", és 5334 ott dolgozóról állapították meg, hogy feketén foglalkoztatják őket. Emellett 292 külföldit csíptek fülön, akik engedély nélkül dolgoztak. A munkaidő-nyilvántartásban 407 cégnél találták szabálytalanságot, 2253 munkavállaló esetében nem a valóságnak megfelelően vezették a regisztrációt. A razziák folytatódnak: a személy- és vagyonvédelmi cégek, valamint az élelmiszer- és a könnyűipari vállalkozások is számíthatnak "látogatókra".
A munkaügy területén 1992 óta, az OMMF-nél pedig már kilenc éve dolgozó Papp István szerint a kiskapukat bezáró, szűkítő törvényre van szükség, ezek ugyanis ma még megengedik, hogy egyes feketén, törvénysértően foglalkoztató munkáltatók elkerüljék a szankciókat. Koncepciója szerint a kisebb súlyú jogsértések esetén bírság helyett csak a törvény betartására szólítják fel a munkáltatókat, ha azonban feketemunkára vagy a munkavállalóknak jelentős hátrányt okozó szabályszegésekre derül fény, a bírságok súlyosabbak lesznek. A tervezet szerint differenciál a bírság mértéke attól függően, hogy a munkáltató egy vagy több jogszabályt sértett-e meg, illetve az ellenőrzést megelőző három éven belül szabtak-e ki rá munkaügyi bírságot azonos jogszabálysértés miatt. Szempont az is, hogy a cég hány alkalmazottat foglalkoztat. Ennek jegyében 30 ezer forinttól 20 millióig terjedhet a kiszabható munkaügyi bírság. Változik a bírság behajtásának gyakorlata, mivel a befizetések köztartozásnak minősülnek. Az, hogy a jövőben eltilthatják a szabálytalan foglalkoztatót tevékenysége folytatásától, az elnök szerint különös jelentőséggel bír például a nyilvántartásba vétel nélkül munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezetek elleni küzdelemben.
A munkaügyi problémák feltárásában kulcsszerepe van a megfelelő szakembergárdának, s annak, hogy megteremtsék a modern technikai eszközök, a helyszíni ellenőrzéshez ma már nélkülözhetetlen laptopok használatát, s annak biztosítását is, hogy egy munkaügyi felügyelő ne járjon "BMV-vel" - vagyis busszal, metróval, villamossal - az ellenőrzések helyszínére, hiszen a munkájához szükség lehet akár védősisakra, gumicsizmára is. Arra a kérdésre, hogy ehhez elegendő pénz áll-e az OMMF rendelkezésére, Papp kitérően úgy válaszolt: erről még tárgyalásokat folytat az illetékesekkel. Elmondta viszont, hogy a kormány hozzájárulásával száz új szakembert vehetnek fel. Elsősorban a regisztrált munkanélküliek közül keresnek diplomásokat a munkaügyi központok segítségével. Az elnök - mint hangsúlyozta - nem is remélte, hogy még az idén sor kerülhet a létszám bővítésére, legfeljebb bízott benne. Szakemberként ugyanis úgy látja, a szervezet megerősítése nélkül, a jelenlegi 170 felügyelővel nem lehet csodát tenni a feketemunka ellen. A vezető elismerte, hogy a vállalkozásoknak csupán három százalékát ellenőrizték évente, s nem mindig a legsúlyosabb jogsértések, a foglalkoztatás biztonságát, ezzel összefüggésben a rendezett munkaügyi kapcsolatokat leginkább zavaró ügyek feltárásával foglalkoztak. Ezen az elnök változtatni kíván. Emellett azonban vezetőként tenni szeretne a felügyelői munka presztízséért, a felügyelők anyagi-erkölcsi elismertségéért, az elismerést azonban a végzett munka arányában tartja helyénvalónak.
Szerinte az eredményességet az mutatja, ha a statisztika arról szól, hány feketemunkást találtak, a dolgozók hány százalékánál és milyen jellegű jogsértést fedtek fel, vagyis a munkáltató hol sértette meg a foglalkoztatási szabályokat. Szándékai szerint vége a kényelmes életnek a főfelügyeletnél, ezentúl nemcsak munkanapokon, a hagyományos munkaidőben, hanem éjszaka, szombaton és vasárnap, sőt munkaszüneti napokon is vizsgálódnak majd a nem általános munkarend szerint működő vállalkozásoknál.
Az év első felében 23 ezer munkáltató 25 692 telephelyét ellenőrizték a munkaügyi és munkabiztonsági felügyelők, és 20 871 gazdálkodónál találtak valamilyen szabályszegést. A legtöbb - 26 százalék - a foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos szabálytalanság volt, az esetek 19 százalékában elmulasztották a munkaviszony bejelentését, de 20 százalékot tesz ki a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, a szabadságra, a készenlétre és az ügyeletre vonatkozó jogszabályok megsértése is. Figyelemre méltó adat, hogy 46 százalékkal csökkent a szabálytalanul foglalkoztatott külföldiek száma. A munkabiztonsági ellenőrzések 36 százalékában a munkaeszközök biztonságának hiányát tárták fel, s 16 százalékuk a munkahelyek és üzemek állapotát ítélte veszélyesnek.
