A marokkói születésű, holland állampolgárságú Mohammed Bouyeri tavaly november 2-án előbb lelőtte Van Goghot, majd elvágta a torkát fényes nappal Amszterdam egyik forgalmas utcáján. A merénylet után kiéleződtek az etnikai-vallási ellentétek a korábban a tolerencia mintaállamaként emlegetett Hollandiában, több atrocitásra is sor került muzulmánok ellen, néhány mecsetet fel is gyújtottak.

A 27 éves Bouyerit terroristacélból elkövetett gyilkosságban találta bűnösnek a bíróság. Udo Willem Bentinck bíró indoklásában emlékeztetett arra, hogy a van Gogh elleni merénylet "súlyos félelem- és bizonytalanságérzést keltett a holland társadalomban."

Theo Van Gogh, a XIX. századi festőzseni, Vincent Van Gogh Theo nevű testvérének a leszármazottja, több felkavaró hatású dokumentumfilmet is készített, amelyben az iszlám és a hollandiai multikulturális társadalom szélsőségeit ostorozta. Az egyik utolsó munkája az iszlám társadalomban élő nők alávetett helyzetére világított rá. Bouyeri azzal indokolta tettét, hogy a rendező megsértette az iszlámot, és a bíróság előtt kijelentette: hasonlóképpen cselekedne más ilyen esetben is, ha lenne még rá lehetősége. Korábban azt is kijelentette, hogy célja "harc közben meghalni, hogy hitének mártírja lehessen", és elutasította a védelemhez való jogát is.

A bíróság úgy értékelte Bouyeri magatartását, hogy nem térhet vissza a társadalomba, mert semmi megbánást nem tanúsított, és nem valószínű, hogy valaha is megváltoztatja szélsőséges nézeteit.

(MTI)