Egészségi állapotuk szerint "osztályozná" az idősotthonokban élőket a kormány, és ennek alapján állapítaná meg ellátásuk támogatását - legalábbis a szociális tárcától eddig kiszivárgott elképzelések szerint. Így az önellátásra képesek, a különösebb gondozást nem igénylők után a jelenleginél ötven százalékkal kevesebbet, a folyamatos ápolásra, speciális ellátásra szorulók után viszont húsz százalékkal többet fizetnének. A többi bentlakó a jövőben is a mostani támogatást kapná.

Az augusztusban a kormány elé kerülő anyag egyelőre formálódik, végleges változata még nincs. Szakértők szerint a tárgyalások megrekedtek, viszont tartanak attól, hogy valóban a pénz, nem pedig a rendszer átalakításának szándéka "vezérli" a törvényalkotók kezét.

- A megtakarítások nyilván ezt a területet is érintik, ám az, hogy a kapacitásokon, a rendszer egészén ne, csak annak finanszírozásán változtassanak, alapjaiban veszélyezteti az ellátást - állítja Pánczél István, a Szociális Érdekegyeztető Munkacsoport (SZÉM) tagja. A szakember úgy véli, nagyobb önállóságot kellene adni az intézményeknek, és támogatást kérni a "küldő" önkormányzatoktól is.

- Túlszabályozottság van, és hiányzik a jogbiztonság. Az állam ma ötven százalékban állja a számlát, de száz százalékon szól bele a működésbe. Az intézményekre kellene bízni, hogyan oldják meg, kit, miként látnak el. Ott pedig, ahol valóban a kórházi ellátást váltják ki, azt az egészségbiztosító ismerje el, s azt pénzben adja is oda - mondta.

A vezető szerint az is elfogadhatatlan, hogy az egyházi fenntartású intézmények kivételezett helyzetben vannak.
- Azzal, hogy másfélszer nagyobb a finanszírozásuk, a rendszer még igazságtalanabb, még kijátszhatóbb lett. Példa erre, hogy azóta hirtelen több önkormányzati intézmény kötött szerződést, és vált ugyanolyan működés mellett egyházi otthonná. Ez pedig komoly pénzeket visz csak el az ellátásból - hangsúlyozta Pánczél.

Amit egyelőre a tárca hivatalosan elismer: a jelenlegi finanszírozási rendszer igazságtalan. Az alapellátás megerősítése halaszthatatlan, a minisztérium pedig nyitott a párbeszédre a tervezettel kapcsolatosan.

Egy most elkészült reprezentatív felmérés szerint mintegy negyvenötezer idős ember lakik szociális otthonokban, és mintegy huszonöt százalékuk kizárólag szociális, illetve családi okok miatt. Harmincöt százalékuk szorul viszont folyamatos, speciális ellátásra, ebből húsz százalék súlyos pszichés zavarokkal küzdő, önmaga ellátására teljesen képtelen. A helyekre tizenötezres a várólista, közülük azonban csak minden harmadik jut végül be a rendszerbe.

Az utóbbi időben egyébként több színvonalas otthon is épült, amelyek feltételrendszerét nem igazán ellenőrzi senki. A 28 négyzetmétertől 66 négyzetméterig terjedő lakásokért egyszeri belépési díjként hét-, nyolc-, de akár 16 millió forintot is kérnek, ami mellett persze a havi nyugdíj 80 százaléka is az intézményt illeti. Jóllehet a törvény az "egyszeri hozzájárulási díjat" korlátozza, s e szerint az az éves állami támogatás legfeljebb hétszerese, azaz ötmillió forint lehetne. A hivatalok mégsem tesznek semmit.