Egymilliós magyar mozi
"Jó pontot" kapott a magyar filmszakma június végén Brüsszeltől. Igaz, a 2000-2003 között elért teljesítménye alapján. Az Európai Bizottság közleménye szerint tavalyelőtt az EU új tagállamai közül nálunk készült a legtöbb játékfilm (21) - noha nem a legtöbb pénzből. A litvánok és az észtek után ugyanis átlagosan mi költjük a legkisebb összeget egy-egy filmre (450 ezer eurót - a többi hét ország 600 ezer eurónál is többet). Ez utóbbi adat nem biztos, hogy jó, a filmpénzek "szétaprózásáról" itthon ádáz viták dúlnak.
Tény azonban, hogy májusban számunkra is derűlátó jelentést tett közzé az Európai Audiovizuális Obszervatórium az egész európai mozipiacról, amelyet erősnek és stabilnak minősített. A jelentés megállapította, 2004-ben a 25 EU-tagállam 764 játékfilmet gyártott, ami 2 százalékos növekedést mutat az előző évihez képest. Az eladott egymilliárd mozijegy 26,5 százalékát váltották meg európai produkcióra. Ez utóbbi azonban azt jelenti, hogy a legnézettebb filmek az unióban is a nagy amerikai sikersorozatok (Shrek 2., Harry Potter 3., Gyűrűk ura - A király visszatér) voltak, a legnépszerűbb európai gyártású film csak a 10. helyre kerülhetett (Bridget Jones 2.).
A júliusban napvilágot látott idei első féléves adatok azonban már az európai mozizás jelentős visszaeséséről tudósítanak (az amerikai recesz-szióval együtt). A nagyobb európai országokban - például a németeknél, a franciáknál vagy az olaszoknál az angolok kivételével - két számjegyű, néhol húsz százalékot megközelítő a látogatószám csökkenése. Az irányzatot némelyek a bombasikerek hiányával, mások a DVD-piac (és a kalózkodás) előretörésével magyarázzák.
A magyarországi adatok csak mérsékelten követik ezt a trendet. Nálunk valamivel több, mint 10 százalékkal csökkent a mozijegyet váltók száma (5 millió 222 ezer látogató) az első öt hónapban a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Ezen belül azonban tovább növekedett a magyar filmek közönsége. Tavaly már történt egy kisebbfajta ugrás: a filmtörvény hatálybalépése, az állami támogatás növekedése következtében megnőtt a bemutatott magyar filmek száma (a korábbi évi 16-20-hoz képest 28 új film) és közönsége (700 ezer-1,2 millió helyett 1,5 millió látogató). A Filmforgalmazók Egyesületének tájékoztatása szerint 2004 első fél évében 850 ezer nézője volt a hazai produkcióknak a mozikban, az idei első hat hónapban viszont ez a szám kicsivel meghaladta az egymilliót. Jóllehet az idén eddig csupán öt bemutató volt, míg tavaly ebben az időszakban már kilenc.
Az idei öt közül kiugró nézőszámot, 443 ezer főt hozott februártól június 30-ig a Koltai Lajos rendezte Sorstalanság - ami azért is jelentős teljesítmény, mert ennyi érdeklődőt korábban csak könnyű komédiák vonzottak. Tavaly például Herendi Gábor Magyar vándora húzta a piacot, amelyet ugyancsak tavasszal "vetettek be". Az idei élboly további filmjei is a habkönnyű kategóriába tartoznak: Ragályi Elemér Csudafilmjét 152 ezren, Tímár Péter Le a fejjel! című opusát 124 ezren látták. Ezekhez képest Pejo Róbert "fekete romantikájú" Dallas Pashamende című alkotása szerény eredményt hozott (13 ezer látogató). Jeles András kísérletinek számító, ínyenceknek ajánlott József és testvérei című műve pedig eleve nem is indult a nézettségi versenyben (4170 látogató).
Az előjelek szerint az év végére újabb csúcs várható a magyar filmek látogatottságában. Olyan komédiák jönnek, mint az elsőfilmes Goda Kriszta Csak szex és más semmi (Schell Judittal és Dobó Katával), Kabay Barna Egy szoknya, egy nadrág című, az 1943-as Latabár-film remake-je Rudolf Péterrel, vagy Dyga Zsombor Kész cirkusza parádés szereposztással. Várható az idei filmszemle nagydíjasa, Vranik Roland Fekete kefe című filmje, Gárdos Péter rendezői díjas Porcelánbabája, Mispál Attila A fény ösvényein című munkája és több más is.
