Németországot a második világháború után a zsidók kárpótlására jóvátétel fizetésére kötelezték. A felosztott ország nyugati fele meg is kezdte a pénzek átutalását a holokauszt túlélőinek és az elpusztítottak hozzátartozóinak, aminek összege még ma is mintegy háromszáz euró havonta. A Rákosi-, majd a Kádár-rendszer államkasszája elnyelte azonban a jóvátételre fizetett pénzeket, állítólag az államkincstár talpra állításához volt szükség ezekre az összegekre.

Érdekes - mondja Vámos György, akinek a szülei szintén a holokauszt áldozatai voltak -, hogy a család külföldre vándorolt tagjainak, akik kintről intézték a saját ügyüket, a mai napig folyósítják a jóvátételt. Csak az nem jut hozzá, aki itthon maradt. Az összeg nagysága attól függ, kit mekkora sérelem ért a népirtás időszakában. Ezt mérlegelve volt egy egyszeri utalás - körülbelül ötvenezertől ötszázezer márkáig. Ez bővült a nyugdíj-kiegészítésként értékelhető jóvátétellel. A meghurcoltatást dokumentumokkal igazolni is kellett.

Az 1956-ban távozott zsidók arról tájékoztatták az itthon maradottakat: nemhogy elkezdték a kifizetést, hanem a bankok visszamenőleg is fizettek. Az első változás a dolgok menetében idehaza 1971-ben történt, amikor az Általános Értékfogalmi Bank arról értesítette az érintetteket, hogy be lehet adni az igényeket. Így kapott minden jelentkező tizenháromezer, majd hatezer forintot.

Az ügyben a rendszerváltozás óta kevés esemény történt. Az Antall-kormány nem foglalkozott a témával. A Horn-kabinet hagyott valamennyit az utódjára erre a célra, amelyet Orbán Viktor kormánya ki is fizetett - közel húszezer embernek fejenként harmincezer forintot, de az áldozatok és hozzátartozóik megalázóan kevésnek tartották az összeget. 2003-ban már a Medgyessy-kormány - a Mazsihisszel együttműködve - tett hozzá ehhez fejenként 370 ezer forintot.

Vámos úgy látja, igazságtalanság, hogy az összeget nem kezdettől fogva kapták. Szép számmal lehetnek olyanok is, akiknek a szülei még az előtt elhunytak, hogy kárpótlási igényüket jelezhették volna. Tehát ők így semmire sem jogosultak. Márpedig ez az eljárás diszkriminatív, mivel önkényesen megkülönböztet zsidót és zsidót, áldozatot és áldozatot. Ez is a per tárgyát képezné. Vámos levélben keresi meg a problémával Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt.