A tanulmány - a jelenleg ismert adatok, s az ezeken alapuló előrejelzések - szerint Újbuda most 140 ezres lakossága 2008-2010-re mintegy negyvenezerrel bővül. Az alpolgármester szerint egyébként ma a hivatalosan nem kerületi lakosokként nyilvántartott, ám valójában ott élők száma is ugyanennyi, így összességében várhatóan 220 ezren lesznek néhány éven belül a XI. kerületiek. Az egykori rozsdaövezetek, ipari és lakóterületek átalakulása már korábban Ferencvárosban és Angyalföldön is elkezdődött, most ugyanez zajlik a XI. kerület három részén: a Lágymányosi híd mögötti iparvidéken, a 7-es út menti Kőérberek-Tóvárosban, valamint a Gazdagrét és Budaörs közötti Madárhegyen. A lágymányosi iparterületen épülő lakások előnye, hogy nem a budai luxusingatlanok kategóriájába tartoznak, legtöbbjüket úgy is hirdetik: budai lakások pesti áron. Oda leginkább a környéken lévő lakótelepekről költöznek az emberek, a helyükre pedig Budapest más részeiről, esetleg vidékről érkeznek új lakók. Az önkormányzat reményei szerint az új beruházások nemcsak mennyiségi, hanem minőségi ugrást is jelentenek.

A várható mobilitás, annak intenzitása és a csaknem negyedmilliósra bővülő lakosság már rövidtávon jelentős fejlesztéseket tesz szükségessé, melyek egyébként egész Budapestet szolgálják. Az új lakóövezeteknek megfelelő tömegközlekedés kell, ezért az 1-es villamost nem elég átvinni a Lágymányosi hídon a pesti oldalról - közölte az alpolgármester. A síneket első ütemben ki kell építeni a Szerémi úton egészen a kerület budafoki határán fekvő Savoya parkig, ahol a 18-es villamos becsatlakozik. A második ütemben pedig egy leágazással az Etele út alatt, kéregvasútként kell elvezetni a Kelenföldi pályaudvarig. A madárhegyi beruházások újra felvetik a 4-es metró végállomásának korábban megálmodott helyszínét, azaz a budaörsi virágpiacot. Lakos Imre szerint ugyanis a várható utasforgalmat nem lehet rázúdítani a kelenföldi pályaudvar környékére. A fejlesztések időpontját egyelőre nem lehet megjósolni, ám a politikus szerint a következő ciklusban ezekhez érdemes és leginkább indokolt lenne legalább hozzákezdeni.

A kerületiek számának gyarapodása új bölcsődék és óvodák építését követeli meg. Lakos Imre szerint a most működő iskolák talán elegendőek lesznek a leendő tanulók fogadására, ám új bölcsődékre és óvodákra bizonyosan szükség lesz. Ezek építése azonban csak vállalkozói tőkéből képzelhető el, például úgy, hogy egy-egy lakópark építési engedélyét ehhez kötik, később pedig az önkormányzat visszabérli az intézményeket.