Magyarország közel 70%-os energiaimport függőségben szenved, ami annyit tesz, hogy emberi léptékkel felfoghatatlan pénzmennyiség áramlik ki az országból energiára. A világpiaci tendenciák határozzák tehát meg a hazai energiagazdaság helyzetét és ennek megfelelően a nemzetgazdaság teljesítőképességét is. De nemcsak a gazdaságból kiáramló pénztömeg jelent veszélyt, hanem az importált fosszilis energiahordozók felhasználásakor kibocsátott káros anyagok. Ezek az anyagok hatással vannak az emberi szervezetre, az élővilágra és nem utolsósorban a földi klimatikus folyamatokra.

Feltehető a kérdés, hogy megéri-e drága külföldi energiahordozókat importálni, amikkel lassan megmérgezzük magunkat és az egész Földet? Megéri-e pénzelni a szibériai kőolaj- és gázmezőket, amelyek ott helyben tönkreteszik a természetet, azért hogy aztán itt Magyarországon még tetézzük egy rakás káros kibocsátással? Kinek áll érdekében fenntartani ezt a több szinten is elhibázott, egészségtelen, drága és nem fenntartható folyamatot? Természetesen a kereskedőknek. De a kereskedő is csak egy árus, elad vesz, és hasznot csinál, de nem határozhatja meg, hogy ki mit vegyen, a magánember csináljon-e szélkereket, napelemet stb. Ez már nem a kereskedőn, hanem a kormányzaton múlik. Jelenleg nincsen a lakosság számára meghirdetett hazai energiahatékonysági vagy a megújuló energia felhasználását célzó támogatási forrás. Tehát gázár-kompenzációra jut, de önfenntartó energiaforrásokra nem. Ez mit is jelent? Fityiszt a hazai fenntarthatóságnak és baráti jobbot az orosz fúrótornyoknak.

Ebből a helyzetből jelenthet kitörési lehetőséget a megújuló energiaforrások szerepének növelése Magyarországon. A megújuló energiaforrások olyan alternatív energiatermelési lehetőséget biztosítanak, amelyek kiaknázása során nem csökken erőforráskészlet vagy biztosított annak újratermelődése. Ezen erőforrások felhasználása hosszútávon is járulékos környezetszennyezés nélkül valósítható meg. Megújuló energiaforrások csoportjába tartozik a nap-, szél-, vízenergia (ezen belül az ár-apály és hullám), geotermikus energia, amelyek felhasználása nem jár károsanyag-kibocsátással és a biomassza energia, amely felhasználásakor optimális esetben csak annyi légszennyezés realizálódik, amennyit a biomassza növekedése során a légkörből megkötött. A globális felmelegedés egyik fő kiváltó oka a fosszilis energiatermelés során kibocsátott szén-dioxid (CO2), metán (CH4) és a különböző nitrogén-oxidok (NOX), amíg a megújuló energia termelése nem növeli az üvegház-hatású gázok kibocsátását. Tehát a megújuló energiaforrások kiaknázása nem csak energiagazdálkodási szempontból, de környezetvédelmi szempontból is nagy jelentőséggel bír.

Hazánkban az energetikai és környezetvédelmi szempontok mellet meghatározó lehet a megújuló energiaforrások, különösen a biomassza, mezőgazdasági vonatkozása.

Hogyan lehet meghatározó? Mondok egy példát.

Adott egy 10 ezer fő lakosú kisváros, ahol folyamatos a népességcsökkenés. A lakosság 15%-a mezőgazdaságból él, 20%-os a munkanélküliség. A szocializmus idejéből megörökölt távfűtéssel látják el a település 30%-ának hőigényét (a távfűtés földgázzal működik). Ebben a városban a távfűtést átállítják biomassza alapra. Tegyük fel, hogy telepítenek egy biomassza alapú kombinált ciklusú erőművet, amely képes hőt és elektromos áramot is termelni. Ahhoz, hogy az erőmű folyamatosan működhessen, meg kell szervezni a nyersanyagforrás-ellátást.

Újra be fognak vonni területeket a mezőgazdasági termelésbe (olyanokat, ahol az élelmiszernövények termelése már nem volt nyereséges), ezzel új munkahelyeket teremtenek, amíg megszűnik a település energiafüggősége. Innentől a település nem fogja érzékelni, vagy csak kis mértékben, a fosszilis erőforrások áremelkedését, a fogyasztók pedig közel állandó áron juthatnak a hő és villamos energiához. Ezt megtudja egy faipari cég, amelyik olcsó hőt szeretne a termeléséhez, cserébe adna faalapú hulladékokat kiegészítő üzemanyagnak. Mivel a faipari cég ideköltözött, követi a bútorgyár, stb. A sort a végtelenségig lehetne folytatni, mivel az olcsó energia jó reklám, még több vállalkozás fog a területre települni. Innentől a térség egyrészt sokkal kevesebb pénzt fog energiára költeni, de azt a kevesebbet is olyanra, amit helyben termelnek, tehát több pénz marad a térségben a gazdaság további erősítésére. Az egész rendszer egy önmagát gerjesztő konjunktúrává változik, ahol lesznek új munkahelyek, mind a mezőgazdaságban, mind az iparban; olcsó energiával növekszik a gazdasági teljesítmény, megszakad a népességelvándorlás.

Sokan úgy reagálhatnak a gondolatmenetre, hogy idealizmus. Sajnos a mai Magyarországon idealizmussá degradálják azt, ami máshol realitás.

Szepesi Attila közgazdász/környezetvédelmi szakértő

Hogyan hasznosítható energetikai célú növények termesztésére az amúgy talán parlagon maradó földterület? Milyen pályázati lehetőségek léteznek és kik azok a szakértők, akikhez bármikor fordulhatunk kérdéseinkkel? - áll az Új utak a mezőgazdaságban című kiadványról a greenfo kiadványismertetőjében.