A londoni terrortámadások nyomán Amerikában hirtelen népszerűek lettek a térfigyelő kamerák. Olyan politikusok kezdtek belőlük még többet követelni, akik eddig nem számítottak a "héják" közé. Hillary Clinton demokrata párti szenátor és potenciális elnökjelölt például a New York-i metróba kért még több kamerát - pedig a 24 vonalon lévő 468 állomást már eddig is vagy ötezer objektív figyelte. Washington szintén demokrata párti főpolgármestere, Anthony Williams kijelentette, nem hiszi, hogy a megfigyelés olyan halálos veszélyt jelentene a polgári jogokra, mint ahogyan azt az ellenzők lefestik.

A vitába biztonsági szakértők próbálnak némi józanságot csempészni. Mint rámutatnak, Londonban a robbantásokat a rengeteg biztonsági kamera sem tudta megakadályozni, a rendszer csak az elkövetők utólagos azonosításában segített. A terroristák pedig könnyen találhatnak kamera nélküli célpontokat. A pénzt inkább hírszerzésre, a terroristák közé való beépülésre kellene használni.

Más lenne a helyzet, ha a kamerák által megfigyelt tömegből ki lehetne emelni a terrorizmussal kapcsolatba hozható személyeket. (Londonban ez sem segített volna, mert a tettesek nem szerepeltek semmilyen biztonsági listán.) A CIA megrendelésére egyszerre több amerikai cég is dolgozik a személyazonosító rendszerek kifejlesztésén.