Balogh Miklós szocialista országgyűlési képviselő szerint társadalmi érdek az integrált oktatás, ám ezért az érintettek keveset tehetnek: a minisztérium, az önkormányzatok, az iskolák és kiváltképp a tanárok és civil szervezetek azok, akik, amelyek felléphetnek a kedvezőtlen folyamatok ellen.

Magyarország legalább hétszáz településén van szegregált oktatás - mondta a szocialista politikus. Szerinte az iskolai szegregáció két folyamatból tevődik össze. Az egyik spontán, a szabad iskolaválasztás joga, a másik pedig, amikor adminisztratív módszerekkel különféle társadalmi csoportokat más-más iskolákba zárnak.

Veres András katolikus püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára hetekkel ezelőtt egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az úgynevezett sajátos nevelői igényű gyerekeket csak megfelelő egyéni fejlesztés után szabad integrálni, különben sorozatos kudarc éri őket. Hozzáfűzte, hogy "az egészséges gyerekeknek is joguk van egy teljes értékű neveléshez".

Veres András püspök korábbi nyilatkozata kapcsán Balogh kijelentette: szó sincs erőszakos integrációról. Éppen ellenkezőleg: a szegregáció az erőszak, az, amikor társadalmi csoportokat elkülönítenek, hátrányos helyzetbe taszítanak és magukra hagynak, hogy soha az életben föl ne kapaszkodjanak, és soha ne tudjanak bekerülni a globalizált világpiacra.

A nagyobbik kormánypárt szakpolitikusa ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy sok olyan egyházi iskola van, amelyik az integrációt támogatja, pozitív gyakorlatot követ, felismeri a problémát, és világosan látja, hogy az elkülönítés nem járható út.

A jogi környezet - folytatta - kisebb módosításokkal megfelelő, az igazságszolgáltatási rendszer azonban nincs felkészülve a szegregációt, diszkriminációt tiltó rendelkezések végrehajtására. Az önkormányzatok törvényes működését ellenőrző közigazgatási hivatalok nem sokat tesznek azért, hogy a törvénysértő, diszkriminatív, szegregációs jellegű gyakorlatot felszámolják.

Az önkormányzatok egy része olyan dolgokat csinál, ami törvénytelen: nem lehet cigány iskolákat létrehozni  - jelentette ki az Országgyűlés oktatási szegregáció elleni albizottságának társelnöke.

Megállapította, hogy a magyar oktatási rendszer felerősíti a szegregációt, szinte bázisa annak. A tanárok felkészítésében nincsenek olyan emberi jogi és multikulturális ismeretek, melyek felvérteznék a szegregáció ellen. A gyakorlatban sokszor nem az európai normát követik, mert azt nem ismerik.

Balogh ezért a társadalmi összefogást - a minisztérium, az önkormányzatok, az iskola és különösen a tanárok, illetve a civil szervezetek együttműködését - szorgalmazta. Aki hátrányos helyzetű gyerekekkel foglalkozik - hangsúlyozta -, az ne kapjon kevesebbet, és ne kelljen szégyellnie, hogy olyan helyen dolgozik, mert ötszörös munkát végez. Szerinte el lehet és el kell érni, hogy a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó iskola többet kapjon, pozitív diszkriminációban részesüljön.

(forrás: MTI)