Orbán Tusnádfördőn a Kárpát-medencei magyarságról
Orbán Viktor a székelyföldi fürdőváros kempingjében szervezett hagyományos idei rendezvényén is megtartotta nagy lélegzetű beszédét, amelynek meghallgatására nagy tömeg gyűlt össze a tábor területén. A Magyarország jövője jövőre címet viselő előadásában a politikus kifejtette: az ország jövője a parlamenti választások eredményén múlik majd. Ezután "tézisekbe" foglalva felsorolta, mi mindent kell majd megváltoztatni a Fidesz számára kedvező választási eredmény esetén.
Ennek keretében a szónok szemléletváltást tartott szükségesnek a Kárpát-medencei magyarság problémáival kapcsolatban. E közösség számára a szétdaraboltság körülményei között is az európai integráció, a lebomló államhatárok, a szabad mozgás és a decentralizáció merőben új lehetőségeket kínál - állapította meg. Az anyaországnak sem úgy kell tekintenie a határon túli magyarságra, mint hátrányra, tehertételre, hanem úgy, mint befektetésre, közös gazdasági felemelkedést segítő tényezőre - mondta Orbán.
Az előadó további téziseiben az az alapgondolat kapott hangsúlyt, amely szerint Magyarország jövője nem a tízmilliós hazai, hanem a tizenötmilliós nemzet egészében rejlik. A december 5-i népszavazáson Orbán szerint nem a magyarországi lakosság, hanem a magyar kormány mondott nemet. Csak együtt lehet felemelkedni - hangsúlyozta Orbán, aki szerint erős nemzettudatra lenne szükség. Ez ugyanis a magyarok alapvető nemzeti érdeke, amit - mint az előadó fogalmazott - a magyarországiak nem ismernek fel. A nemzettudat erősítésében a határon túli magyarok erőforrást jelentenek a "belmagyarok" számára - mondta.
Kedvezőtlen képet festett a Fidesz elnöke a magyar gazdaságról. Szerinte a mai magyar kormány nem néz szembe a valósággal, például azzal, hogy csökken a növekedés, a túladóztatás pedig megbénítja a gazdaságot. Szerinte radikális adócsökkentést is magában foglaló gazdaságpolitikai fordulatra van szükség.
Kemény szavakkal illette azt a baloldalt, amely a XX. században jelent meg Kelet-Európában. Ez a baloldal, amikor módja volt rá, mindig rárontott saját nemzetére - hangoztatta Orbán, példaként említve Kun Bélát, a Rákosi-korszak vezetőit és azokat, akik 1956-ban leverték a forradalmat. Orbán szerint ugyanígy rontott rá saját nemzetére a kettős állampolgárság ügyében a nem mellett állást foglaló magyar baloldal. Erre a baloldalra azonban szükség lesz a jövőben a nemzeti egység megteremtése szempontjából - hangsúlyozta a szónok, aki úgy vélte, hogy a magyarországi baloldalnak "nemzeti fordulatot" kell végrehajtania saját szemléletében.
Orbán beszélt azokról a "nemzetvédő" teendőkről, amelyeket egy jövendő magyar kormánynak kötelessége lesz megtennie a Kárpát-medencei térségben, elsősorban az etnikai arányok megváltoztatására irányuló törekvésekkel, a magyar lakta vidékek adminisztratív feldarabolásával, a magyar nemzetiségűek fizikai megfélemlítésével, hátrányos megkülönböztetésével szemben. Ennek érdekében akár olyan egyoldalú lépéseket is vállalni kell, mint amilyen a státustörvény volt - mondta Orbán Viktor.
(MTI)