Esélyegyenlőtlenségről a régebben és az újonnan érettségizettek között nem beszélhetünk - jelentette be tegnap Magyar Bálint a Nap-keltében. A miniszter ezzel jóval megelőzte a felvételi ponthatárok hivatalos meghúzását, amely csak július 26-án, jövő kedden lesz. Az előzetes adatokról azt mondta: három-négy nekifutásra véglegesítik a bejutási küszöböt a különböző intézményeknél. Kettőn már túl vannak, ebből pedig az látszik: lényegében ugyanannyi korábban érettségizett jut be, mint az elmúlt években, anélkül, hogy beavatkoztak volna a rendszerbe.

"Tehát az a riogató kampány, amely szerint valami tragédia fog történni, és az idén érettségizettek labdába se rúgnak, be se jutnak az egyetemre, egyáltalán nem teljesül" - mondta, utalva az új pontszámítást kísérő előzetes szülői aggodalmakra és arra az alkotmánybírósági döntésre is, amely szerint esélyegyenlőtlenséget teremt az idén életbe léptetett szabályozás.

Magyar Bálint elismerte, hogy egyetlen veszélyes pont van a rendszerben: egyesek ugyanabból a tárgyból a régi érettségijüket is és egy hármas emelt szintű érettségi után a plusz hét pontot is beszámíthatták. "Ebből gondolták sokan, hogy ez a teljes rendszert felborítja. Ezen változtatni fogunk" - mondta a miniszter.

Magyar szerint amikor ez nyilvánvalóvá vált az év elején, már folytak a felvételi jelentkezések előkészületei. Jogászok és az ombudsmanok is azt mondták, hogy az lett volna alkotmányellenes, ha akkor menet közben megváltoztatják a szabályokat. "Tudtuk, hogy ez helytelen, később derült ki, hogy egyfelől a mi hibánk volt, másfelől mások se vették észre időben, sem az ellenzéki pártok, sem a civil szervezetek" - mondta Magyar Bálint.

A miniszter azt természetesnek nevezte, hogy egy rendszerben mindig más és más tényező jelent valakinek előnyt, másnak pedig hátrányt. Ha valaki emelt szintű matematika érettségit tesz, és korábban érettségizett, akkor hátrányban van azokkal szemben, akik mondjuk negyedikes gimnazistaként vagy szakközépiskolai tanulóként heti négy órában készülnek fel a vizsgára tanáraikkal - vélte.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy egyes karokra kevesen, míg másokra tömegesen jelentkeztek. "A bölcsész- vagy a gazdasági képzések például nagyon népszerűek, itt jelentős a nyomás a tárcára és az intézményekre is, hogy növeljük a keretszámot" - mondta Magyar. Hangsúlyozta, hogy a 42840-es szám, amelyet a nappali, államilag finanszírozott egyetemi és főiskolai képzésre meghatároztak, lényegében változatlan maradt, most 42990 körül áll, azaz a tárca szerint nem kellett a rendszert lényegesen korrigálni.

A "késlekedés" miatt aggódhattak az intézményvezetők is, akik egyelőre, a korábbiakkal szemben, kezelhetőnek érzik a helyzetet. "Jó, hogy megkongattuk a vészharangot és felkészültünk. Úgy látszik, az általános drámai helyzetet talán sikerül elkerülni, egyes esetekben viszont ez elkerülhetetlen" - mondta Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, miután rendkívüli ülésre hívta egyetemének vezetőségét. Egyes szakokon hihetetlen a túljelentkezés, itt csak a maximális pontokkal jutnak majd be a hallgatók. De általában is csak az ahhoz közeli teljesítmény lesz majd elegendő a sikerhez - nyilatkozta az elnök, aki változatlanul állítja: nagyon sokan állnak közel azonos pontszámmal a "bejutás" előtt, s ha csak egyetlen ponttal lejjebb viszik a határt, hogy kitöltsék a helyeket, kinyílhat egy szelep, s már rengeteg lesz a felvételre jogosult. Azt pedig, hogy e mögött valójában milyen tudás áll, innen már nem lehet eldönteni.

Sió László, a Fidesz oktatási kabinetjének vezetője szerint szó sincs riogatásról: egyelőre mindenki óvatos, mert megy az alkudozás a helyekről, ami az intézményeknek komoly forrásokat jelent. - Most senkinek sem mindegy, hová jutnak az átcsoportosítások, a nagyobb keretszám, azaz kinek fizet többet az állam - fogalmazott a politikus.