Többórás, szenvedélyes felszólalásoktól sem mentes tanácskozást követően a Vállalkozó Érdekegyeztető Fórum (VÉF) keretein belül tegnap megalakult a SoKo Munkacsoport. A magyar-német államközi egyezmény alapján Németországban vállalkozási szerződéses jogviszony keretében az építő- és a húsiparban szolgáltatásokat végző cégek képviselői - akik többségét már a csőd szélére sodorta a tavaly áprilistól tartó SoKo-akciósorozat - nyílt levélben fordultak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökhöz. "Magunk és közel ötezer dolgozónk nevében azt kérjük, sőt követeljük, hogy a kormány ügyünkben illetékes szervei bizottságosdi és diplomáciai levelezés helyett vagy a mellett, tegyen végre hathatós lépéseket jogos érdekeink védelmében" - olvasható a levélben.

A munkacsoport alakuló ülésén elhangzottakból kiderült, hogy egyes magyar vállalkozások ellen a közelmúltban is adtak ki elfogatóparancsot, s hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek számláit több mint egy éve zárolták. - Perrel fenyegetőznek volt dolgozóim, mert hónapok óta nem tudok bért fizetni nekik. Azt kell, hogy mondjam, örülök neki. Hátha a tömeges perek felébresztik a kormányt - mondta az egyik cég képviselője. Egy másiké bejelentette: amennyiben heteken belül nem történik előrelépés az ellene majd egy éve folyó nyomozásban, s nem oldják fel a számláira elrendelt zárlatot, 187 embert lesz kénytelen elbocsátani.

A SoKo Munkacsoport alakuló ülésére meghívták a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium illetékeseit is. Gérnyi Gábor főosztályvezető egyértelművé tette: a SoKo-ügyekben felmerült vitás kérdések rendezésére felállított vegyes bizottságban a magyar delegáció nem fogadta - és a későbbiekben sem fogadja el - azt a német felvetést, amelynek értelmében csak azok a cégek működhetnének a német piacon, amelyek árbevételük legalább negyedét Magyarországon termelik meg. Közölte, hogy a kormánydelegációnak konkrét esetekre vonatkozó információkra, pontos adatokra és bizonyítékokra volna szüksége a vállalkozók érdekeinek hatékony képviseletéhez. Szavaiból az is kiderült, hogy a minisztérium mint államigazgatási intézmény semmiféle hatást nem tud gyakorolni a folyamatban lévő büntetőeljárásokra - A német hatóságok nem államigazgatási eljárás keretében vizsgálják a munkaügyi előírások betartását, hanem eleve bűnvádi eljárás formájában. - mondta a főosztályvezető. (Nálunk csak akkor indul büntetőeljárás, ha az államigazgatási eljárás olyan súlyos törvénysértéseket tár fel, amelyek azt indokolják.)

A munkacsoport tagjai és jogi képviselőjük, Bárándy György ügyvéd úgy vélték, a német állammal és hatóságokkal szemben egyetlen esélyük van: ha olyan nemzetközi fórumok elé viszik a SoKo-ügyeket, amelyek döntéseit még Németország sem hagyhatja figyelmen kívül. - Azt kell elérnünk - fogalmazott Bárándy -, hogy egy független uniós szervezet, amely képes érvényt szerezni a döntéseinek, mondja ki fehéren-feketén, hogy kinek van igaza: nekünk, vagy a német hatóságoknak.

A Munkacsoport Tóth Boldizsárt választotta elnökévé. Tóth lapunknak elmondta: a minisztérium kérésére rövid időn belül összeállítanak egy aktát, amely tartalmazza azokat a német bírósági végzéseket és ítéleteket is, amelyek önmagukban is megkérdőjelezik a SoKo-akciócsoport fellépésének törvényességét és megalapozottságát. Az ősszel várhatóan megszólítják a pártokat is. Ugyanis az ügyészséget Magyarországon és Németországban is csak a parlament képes gyorsabb és törvényes munkára kényszeríteni. Reményeik szerint a parlamenti pártok nemcsak az Orbán család és a Gyurcsány-Apró érdekkör meggazdagodásának vizsgálatára állítanak fel vizsgálóbizottságot, hanem annak tisztázására is, mi áll a tizenöt éve törvényesen és megbízói megelégedésére működő magyar cégek elleni frontális német támadások hátterében.