A szatymazi fesztiválon a Homokhátság számos községéből állították ki termékeiket a gazdák: a standok többségén jó minőségű gyümölcs és zöldség volt látható. Gyönyörű őszibarack - ládában. Saláta, répa, krumpli - kosárban. Savanyított cékla - dunsztos üvegben, celofánnal fedve. Egységes csomagolásban azonban egyedül a Mórakert Szövetkezet standján lehetett látni a zöldséget, gyümölcsöt. Rendeztek egy szakmai fórumot is - a rekkenő hőség ellenére sokan hallgatták az előadókat. Somogyi György, a szatymazi gazdakör elnöke bevezetőjében mindjárt két fontos tanulságot említett: az egységes piacon a homokháti gazdának nem azt kell termelnie, amit a legjobban szeret, hanem azt, amire igény van. Az Európai Unió ugyanis úgy működik, hogy mindent ott állítanak elő, ahol az unión belül a legolcsóbb. Az éghajlat, a föld adottságai és a termelési kultúra azonban a magyarokat is jó esélyhez juttatja.

Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere, fideszes országgyűlési képviselő azt mondta: amióta tagjai vagyunk az uniónak, azóta a homokháti embereket is közvetlenül érinti minden vita, amit az Európai Unióban folytatnak. Így például az agrártámogatások körül kialakult polémia, amelyben Tony Blair angol miniszterelnök úgy érvel: nem kellene a közös költségvetés 40 százalékát a lakosság mintegy 5 százalékát kitevő agrártermelőknek adni. Csakhogy, mondta Nógrádi Zoltán, az Európai Unió alapító szerződésének egyik fő célkitűzése, hogy a vidéken élőket ugyanolyan életminőség illesse meg, mint a városlakókat. A megfelelő életszínvonalhoz megfelelő bevétel szükséges, bevétel pedig nincs gazdaság nélkül. A vidék és a mezőgazdaság ügye nem választható el, nem kezelhető külön - ahogyan más európai országokban, úgy nálunk sem.

A Homokhátságon nagy mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt termelnek. Ezekre a termékekre nincs kvóta az Európai Unióban. Mindenki termelhet, amennyit akar - ha el tudja adni. Nincs viszont külön támogatás sem a zöldségre és a gyümölcsre - ezért fontos a versenyképesség. Hódi Pál, a Csongrád Megyei Agrárkamara elnöke az első elismert tész (termelő és értékesítő szövetkezet), a Mórakert tapasztalatain mutatta be, hogy megfelelő szerveződéssel a magyar kistermelők is versenyképesek lehetnek. A közös beszerzéssel
8-12 százalékos költséghányadot tudtak megtakarítani - ez nyereségrátának sem utolsó. A közös értékesítéssel - azzal, hogy nagy mennyiségű, garantáltan egységes minőségű áruval képesek megjelenni - a piacra jutást tudják biztosítani. Elfogadják őket partnernek a nemzetközi áruházláncok. Aki tehát a Mórakertnek termel, az viszonylag nyomott áron, de nagy mennyiségben, biztonságosan el tudja adni a termékét.

A Mórakert nemcsak a mórahalmiaké, hanem az egész Homokhátságról szállítanak oda árut a termelők. Jelenleg 725 tagja van a szövetkezetnek, 4,7 milliárd forint értékű árut értékesítettek az elmúlt évben. Azzal, hogy tisztító, feldolgozó, csomagoló üzem épült, ki tudják elégíteni a hipermarketek minden igényét, és nem mellékesen számos munkahelyet teremtettek. A szövetkezet nagy súlyt helyez a szaktanácsadásra, valamint a további növekedésre. 2002 óta közös részvénytársaságot üzemeltet a Dél-Alföld más tészeivel - ez az összefogás is fokozza a termelők érdekérvényesítő képességét. A kistermelőktől felvásárolt árunak mintegy 15 százaléka már exportra megy - ez bizonyítja, hogy nemcsak a külföldi áru hódít teret a hazai piacon, hanem a magyar zöldségnek, gyümölcsnek is van esélye az Európai Unióban.

Fackelmann István, a Homokháti Mangalicatartó Gazdák Egyesületének elnöke további tanulságokat fogalmazott meg: olyan termékek előállítását lehet újra számításba venni, amelyek esetében nem számít a birtoknagyság. A mangalicasertés ilyen: nem kell belőle kétszáz vagy kétezer darab egy udvarban, viszont ha kettő van, az is érték, bevétel a gazdának. Fackelmann úgy fogalmazott: a régi gazdaság "kerek" volt, többféle, egymást kiegészítő termékkel foglalkoztak a parasztcsaládok, nem volt egyensúlytalanság. Ma az ország agráriumában is egyensúlytalanság van: belefúlunk a gabonába, miközben alig van állat, amely megegye. Felelős agrárpolitikával lehet olyan érdekeltségi rendszert kialakítani, amellyel az egyensúly helyreállítható.

Noha a Homokhátságon hagyományosan jellemző a családi gazdaság, és e térség lakóinak többsége a rendszerváltozás óta rendszerint jobboldali pártokra szavazott, a szatymazi fórumon többen dicsérték Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter egyes intézkedéseit. Például azt, hogy a 2,8 fokos szlovák importtejet "leszedette" az áruházak polcairól, valamint azt is, hogy bezáratta a szentendrei Lidl áruházat, amely nem tartotta be az előírásokat. Gráf József megígérte azt is, hogy a régi EU-tagokhoz hasonlóan Magyarországon is három hónapra csökken az az idő, ameddig a fagyasztott hús felhasználható. Ezzel megszűnne az a helyzet, hogy a hazai húsipar önköltség alatt vásárolhat olyan fagyasztott húst, amelynek máshol már lejárt a szavatossági ideje, nálunk azonban még felhasználható. A hazai termelést tönkretevő olcsó import egyik legfőbb forrása zárulna be ezzel, és javulhatna az állattenyésztés és a gabonatermelés egyensúlya is. A szatymazi fórumon az egyik felszólaló úgy fogalmazott: igenis létezik EU-konform piacvédelem, és lám, kiderül, hogy Magyarországon is lehet alkalmazni - ha megvan rá a politikai akarat.

Az õszibarack a térség vezetõ terméke