Már Magyarországon is működik olyan "műholdvevő" rendszer, amely a Föld körül keringő mesterséges égitestek által készített fényképfelvételeket fogja. A fogadóállomást, amelyhez hasonló nincs több a térségben, az ELTE geofizikai tanszékének űrkutató csoportja működteti. Timár Gábor, a kutatócsoport munkatársa lapunknak elmondta, az adók - a Terra és az Aqua műhold - a Földtől 700 kilométeres távolságban keringenek. Fényképezik az alattuk látható Föld-felszín 1500 kilométeres sávját, és adataikat naponta kétszer továbbítják. A tudományos rendeltetésű űreszközök 250 méteres felbontású képet készítenek, azaz minden képpont egy 250 méterszer 250 méteres területet ábrázol. Ebben a felbontásban a folyók, a hegyek és a nagyobb tavak könnyen azonosíthatók, de egy közeledő árhullámot, gátszakadást vagy más, nagy kiterjedésű természeti katasztrófát is észlelni lehet a segítségükkel (mint ahogyan az április végi bánáti árvíz idején ez meg is történt).

Az ELTE-re befutó képeket csak tudományos célokra lehet használni, aki üzleti alkalmazásra keres (jóval nagyobb felbontású) felvételeket, annak a Földmérési és Távérzékelési Intézethez (FÖMI), a polgári célú műholdrendszerek "termésének" hazai forgalmazójához kell fordulnia. Büttner György, az intézet osztályvezetője szerint odafenn egyre több a képeket szolgáltató műhold, a szélesebb körben használt amerikai, francia és indiai űreszközök mellett ma már kínai-brazil, algériai, nigériai, indonéziai holdak kamerái is figyelik a Földet. A Magyarországhoz legközelebbi vételi állomások Olaszországban, Franciaországban, Törökországban és Svédországban állnak. A poláris pályán, vagyis a pólusokhoz közeli síkban keringő holdak közül a legismertebb Landsat például 16 naponként tér vissza fölénk, és 180 kilométer széles síkban pásztáz. A Spot és a szupernagy-felbontású műholdak (az Ikonos vagy a QuickBird) programozhatók, vagyis aki időben bejelenti az igényét, az ezzel le is foglalja a műhold kapacitását, megfelelő időjárás esetén biztos lehet abban, hogy az általa kért kép el is készül. A francia Spot műhold kamerája mozgatható, így a látószöget változtatni is lehet, ami a megrendelések gyorsabb teljesítését segíti.

A polgári célokra igénybe vehető legjobb felbontás az amerikai Quick holdé: jelenleg 60 centiméter. S bár ezzel egy rendszámot még nem lehet elolvasni (annál is kevésbé, mivel a rendszámok fölülről nem látszanak), egy autó viszont már felismerhető.

- Az ennél nagyobb felbontás főként a katonai alkalmazásoknál lehet fontos, a civil életben inkább az időbeliségnek, az ugyanarról a területről egymás után készült felvételeknek lehet jelentőségük. Például júniusban a gyep és a búza is zöldnek látszik (bármekkora felbontásban), júliusra azonban a kisárguló gabona megkülönböztethetővé válik - fogalmaz Büttner György, hozzátéve: az internetes keresőrendszerek ritkán frissülő műholdfelvételeinek gyakorlati jelentősége ezért egyelőre csekély.

Ugyancsak több felvétel kell például az árvízkárok felméréséhez vagy a termésbecsléshez. Az egyébként az általunk megkérdezett szakértők szerint a legendák világába tartozik, hogy pusztán egy műholdkép alapján ellenőrizhető például a parlagfűirtás elmaradása vagy az uniós agrártámogatásokkal történt visszaélés. A felvétel legfeljebb a gyanú megalapozásához elég - a földalapú támogatásoknál például évente a parcellák 5-10 százalékát ellenőrzik műholdról és légi felvételről -, de az esetleges büntetéshez, illetve a kifizetés megtagadásához helyszíni bejárás is kell. - A tíz hektárnál nagyobb parcellákon folyó termelés viszonylag hatékonyan kísérhető figyelemmel az űrből, az ennél sűrűbb birtokszerkezetnél a módszer csak kiegészítő jelleggel működik - állítja a szakember. Csató Éva, a FÖMI adatforgalmazási osztályának vezetője szerint a légi fényképezés várhatóan a jövőben is együtt él a műholdképekkel: kis területen a szupernagy-felbontású műhold, országos léptékben ma még a repülőgépes módszer az olcsóbb. Jelenleg a kereskedelmi műholdfelvételek ára egyméteres felbontás esetén 20-25 dollár, 30 méteres felbontásnál 10 cent négyzetkilométerenként. Van még egy jelentős különbség: a Magyarországon készült légi felvételekről a stratégiai objektumokat (például nagyipari üzemeket) a HM kitakarja, de ugyanezekhez bárki takarás nélkül is hozzájuthat műholdképeken.

A mezőgazdasági parcellák azonosításához mindkét megoldást használják, az engedély nélküli építkezések felderítéséhez viszont többnyire egyiket sem, az önkormányzatok számára ugyanis mindkettő túl drága. A legnagyobb felhasználó az agrártárca, majd a környezetvédelmi és vízügyi ágazat.

Az utóbbi nemrég egy per eldöntéséhez kért műholdképet: egy vállalkozót védett területen ásott halastó miatt perelt a nemzeti park, és az illető azzal védekezett, hogy a tó már akkor is a területén volt, amikor a földet megvette. A jogvita a kép alapján gyorsan eldőlt - a nemzeti park javára. A műholdfelvételeken egyébként a rovarkártevők, például a gyapjas lepke hernyójának kártételei is pontosan regisztrálhatók, az erről készült felvételekre azonban információink szerint ingyen sem tartottak igényt a minisztériumok: senki nem akart tudni róla, hogy valójában mekkora a probléma.