Etanolblöff pró és kontra
A másik oldal szerint az olajipar újabb elterelő hadműveletéről van szó - az egyik fél tehát nyilvánvalóan blöfföl.
A bioetanol tökéletesebben ég, így kevesebb szennyező anya-got juttat a környezetbe, mint a kőolajalapú üzemanyagok. A Cornell University és a University of California-Berkeley kutatói viszont tanulmányukban azt hangsúlyozzák, hogy a kukorica esetében 29, a fű esetében 45, a fa esetében 57, a szójabab esetében 27 százalékkal több ásványi eredetű energia szükséges a bioetanol előállítására, mint amennyi a folyamat révén nyerhető. A kutatók a növénytermesztés és a gyártás során felhasznált energiamennyiséget vették számításba, a szubvenciókkal nem számoltak.
Svédországban, ahol több mint 20 ezer jármű közlekedik bioetanollal, a gyártók képviselői a napokban magyar újságírók előtt képtelenségnek nevezték, hogy az etanolüzemű autózás energiamérlege negatív lenne. Mint kifejtették, náluk a gyártás egy viszonylag kis energiatartalmú alapanyagból, fűrészporból történik desztillációval, szigorúan üzleti alapon. Az önköltség literenként 50 eurócent körül alakul, azaz nyereséges (az etanolt literenként 180 forint körüli áron árulják), ami önmagában kizárja a veszteséget.