Natura 2000: Az európai jelentőségű védett területeken a természetvédelmi korlátozásokért cserébe megszerezhető támogatások zöme csak 2007-től lesz hozzáférhető, így azok, akiknek a földjét kijelölték, esetleg úgy érezhetik, hogy kár érte őket. A valóságban a korlátozások egyelőre nem jelentenek mást, mint hogy nem lehet radikálisan megváltoztatni az eddigi földhasználatot, mondjuk egy kaszáló helyén kifutópályát építeni.

Mielőtt a területkijelölés elindult, felmérték azokat a lehetséges konfliktusforrásokat, ahol a természetvédelmi és a beruházói érdekek ütközhetnek. "Konfliktusos" zóna például a néhány száz méter szélességben, több tízkilométernyi hosszban a Natura 2000 hálózat részévé vált tiszai hullámtér, több helyen az autópályák nyomvonala és néhány honvédségi terület. Látványos, de nem nagyszámú érdekütközés ez ügyben nem az állam és a magán-földtulajdonosok, hanem jobbára az állam különböző (kötelező feladatokat ellátó, például honvédelmi vagy árvízvédelmi) szervei és intézményei között van.

Zengő: Természetesen a zengő-hegyi lokátorhelyszín is felkerült az előzetes problématérképre. Műszaki szempontból a helyzet egyértelmű: amennyiben az ország légterét három lokátorállomással kell lefedni, és a két másik (Bánkút és Békéscsaba) gyakorlatilag elkészült, a harmadik létesítmény csak a Mecsek környékén lehet. A természetvédelmi probléma sokrétűbb: a védett területek rendeltetésével a más célú használat nehezen egyeztethető össze. A Zengő esetében a bánáti bazsarózsa, mint az EZ Natura 2000 programjának kiemelt "célfaja", különleges megítélés alá esik, a termőhelye semmilyen körülmények között nem sérülhet, sőt arra semmilyen beavatkozás nem lehet negatív hatással.

Átszervezés: A nemzeti parkok hatósági és kezelői feladatainak tavalyi szétválasztása nem várhatott tovább, egyrészt összeférhetetlenségi okokból (a hatósági és kezelői feladatok egy kézben tartása miatt), másrészt mert évente 20 százalékkal nőtt a hatósági ügyek száma, harmadrészt pedig azért, mert a nemzeti parkok a világ egyetlen országában sem látnak el regionális államigazgatási feladatokat, nem erre lettek kitalálva. Az új környezet-, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek az átvett természetvédelmi hatósági feladatokhoz státusokat is kaptak: a 10 felügyelőséghez öszszesen 82 új "hatósági" ember érkezett - 40 százalék a nemzeti parkoktól, 35 százalék a felügyelőségek más területeiről, 25 százalék pedig kívülről.

Szélerőművek: Az utóbbi időben a nemzeti parki igazgatóságok több helyen is elutasították a szélerőmű-beruházásokhoz szükséges engedélyek kiadását, emiatt a természetvédelem a zöldenergia-használat kerékkötőjeként jelent meg a nyilvánosság előtt. Ugyanakkor tény, hogy jelenleg több mint 600 megadott engedély és csupán 6 működő szélerőmű van az országban, vagyis a tempó nem a természetvédelmi hatóságon múlik. A TVH készített egy térképet az önkormányzatok és a beruházók számára, amelyen jelzi azokat a területeket, ahol táj- vagy természetvédelmi okokból nincs lehetőség szélkerék-telepítésre.

A gond épp az önkormányzatoknál jelentkezik: a beruházókat nem feltétlenül zavarja, ha 30 kilométerrel odébb kell felépíteniük a létesítményt, ám egy-egy falut érzékenyen érint, ha emiatt le kell mondania arról a helyiadó-bevételről, amire számított.