A kormány támogatása kell ahhoz, hogy a magyar tőzsde ne jelentéktelenedjen el, és elkerülje a görög részvénypiac sorsát, amelyik a Budapesti Értéktőzsdéhez hasonló szárnyalást követően omlott össze egyik napról a másikra - szögezte le Szalay-Berzeviczy Attila a BÉT elnöke, azon a tájékozatóan, amelyen bemutatták a szakmai szerveztek által kidolgozott negyedik nyugdíjpillért. Ez nemcsak a hosszú távú befektetési szemlélet erősítését szolgálná, hanem élénkítené az ijesztően mérsékelt megtakarítási kedvet - érvelt a tervezet mellett. Belföldi befektetők nélkül ugyanis minden tőkepiac nagyon sérülékeny. Ma a tőzsdei befektetéseknek csak 15 százalékát adják a hazai intézmények és magánszemélyek. A nyugdíjpénztárak mindössze másfél százalékát tulajdonolják a hazai részvényeknek, míg a lengyeleknél ez az arány már 10 százalék

A javaslat lényege, hogy minden nyugdíj-előtakarékossági számlát nyitó maga alakíthatja ki befektetési stratégiáját, azt, hogy miként forgatja a pénzét - saját maga tőzsdézik, kötvény-vagy részvénybefektetési alapba rakja -, ám ehhez a megtakarításához nyugdíjas koráig nem férhet hozzá. Ennek fejében a befektetett pénz 30 százalékának megfelelő összeget (évente maximum 100 ezer forintot) állami támogatás gyanánt jóváírnának a számláján. A számlát nem kötnék rendszeres befizetéshez, tulajdonosa anyagi helyzete függvényében dönthetne a befektetésről. A számla vezetésére a tervek szerint bankok, befektetési társaságok és biztosítók lennének jogosultak. A megtakarítás örökölhető lenne, de ennek részleteit még nem dolgozták ki.

Az elnök szerint e rendszer lényege és a befektetők bizalmának feltétele az egyszerű szabályozás. Utóbbiban az is sokat segítene - jegyezte meg, ha a politika nem folytatna bank- és tőzsdeellenes kampányt.