Brüsszel a jogharmonizáció határidejéül július 1-jét határozta meg, ám a parlament a tűz- és katasztrófavédelmi törvények módosítására benyújtott javaslatok közül csak a feles többséget igénylő pontokat szavazta meg. Bár korábban az ellenzék is támogatásáról biztosította az előterjesztést, az utolsó pillanatban visszakozott, mert az más módosításokat is tartalmazott, mint amikről korábban szó esett. A kormány erre válaszul a katasztrófavédelmi törvény korrekciójára benyújtott valamennyi javaslatát visszavonta, és a tavaszi ülésszak végén tartott végszavazáson már csupán a Seveso II. irányelv változása miatt elkerülhetetlen módosításokról kellett volna a képviselőknek dönteniük. Az ellenzék azonban az előterjesztést - presztízsokokból - sem támogatta. Így valószínű, hogy Brüsszel hazánk ellen is nemteljesítési eljárást kezdeményez.

Az unió gyakorlatában nem számít kivételesnek az efféle mulasztás; ilyen esetekben Brüsszel először magyarázatot kér, majd ha a tagállamok továbbra is késlekednek, az ügy vége akár súlyos büntetés is lehet. Ausztriával, Belgiummal, Franciaországgal, Németországgal, Írországgal és Portugáliával szemben az unió hasonló okból már eljárást folytat.

Belügyi források szerint érthetetlen az ellenzék elutasító álláspontja, hiszen a katasztrófavédelmi törvény módosítása az uniós tagságból fakadó kötelezettség, és az utolsó változat már kizárólag a Seveso II. változása miatt elkerülhetetlen korrekciókat tartalmazta. Az unió új szabályai szerint egyebek mellett bővül a veszélyes anyagok köre, egyes esetekben pedig a tűz- és robbanásveszélyes, illetve mérgező anyagokból a korábbinál alacsonyabb mennyiség felhasználása esetén is az egyezményben foglalt szigorú szabályok szerint kell kiadni a működési engedélyt. A felrobbant törökbálinti petárdaraktár például ma már elvileg veszélyes üzemnek minősülne. Ötventonnányi pirotechnikai anyagot tároltak benne, ám a veszélyességi küszöb akkor száz tonna volt, míg a jelenlegi uniós szabályok szerint ez az érték tíz tonnára csökken.