A hétfőn nyilvánosságra hozott legfrissebb felmérés szerint a magyarok, a belgák és a luxemburgiak bíznak leginkább az Unió intézményeiben, míg a britek, a németek és a lettek a legkevésbé. Az Európai Parlamentbe vetett bizalom 2004 ősze óta 5 százalékponttal csökkent (57-ről 52-re), míg ugyanezen adatok az Európai Bizottság esetében 6 pontos esést mutatnak (52-46). A magyar válaszadók 71 illetve 65 százaléka bízik a két testületben, míg a briteknek mindössze 35 illetve 31 százaléka. Írországban és Spanyolországban zuhant legnagyobb mértékben a bizalmi index: 13 és 15 illetve 14 és 15 százalékponttal. (Az utóbbi azért is érdekes, mert éppen a spanyolok voltak azok Európában, akik elsőként döntöttek referendumon az uniós alkotmányról, és elfogadták azt.) Változatlan az a valamennyi tagállamra jellemző tendencia, hogy - ha csekély különbséggel is - nagyobb bizalom övezi a Parlamentet, mint a Bizottságot.

Megosztottság a bővítés ügyében

A 2004 őszi számokhoz (68 százalék) képest kevesebb polgár, de még mindig az uniós polgárok többsége (61 százalék) voksolt az európai alkotmány mellett. (Az interjúk többsége még a francia és holland elutasító népszavazás előtt készült.) A magyar lakosság körében 78 százalékos támogatottságot élvez az uniós alkotmány koncepciója.

A megkérdezetteknek csak a fele támogatja az EU további bővítését: nyitottabbnak mutatkoznak a tavaly csatlakozott országok (72 százalékos támogatottság), míg inkább elutasítóak az EU-15 polgárai (mindössze 45 százalék ért egyet). Törökország csatlakozása kérdésében már nem ekkora a szakadék a régi és új tagállamok között: az EU-15-öknek mindössze 32 százaléka, az EU-10-ek 48 százaléka támogatja azt.

Erősebb szövetséget szeretnének

Az Unió polgárainak többsége (58 százalék) erősebb politikai szövetségi rendszert szeretne (Magyarország ebben is az élbolyban van, 73 százalékkal), és többségi támogatást (67 százalék) élvez a közös külpolitika gondolata is.

Az emberek 53 százaléka érzi úgy, hogy véleményüket, hangjukat nem hallják meg az EU-ban, míg 38 százalék pozitívan ítéli meg az Unió és a polgárok kapcsolatát. Ezek az arányok nem változtak tavaly ősz óta, és e téren nincs szignifikáns különbség a régi és új tagállamok között sem.

Az európai polgárok 31 százaléka úgy ítéli meg, hogy az uniós költségvetés aránytalanul nagy hányadát emésztik fel az adminisztratív kiadások, miközben ők a munkanélküliség, a szegénység és a szociális esélyegyenlőtlenség leküzdését tartják legfontosabbnak.

A felmérés a legtöbb mutatóban visszaesést jelez: összességében az állampolgárok a korábbiaknál kevésbé lelkesednek az Unióért, ugyanakkor viszonylag optimisták saját jövőjüket illetően. (eurohirek.hu)