Az Európai Bizottság azért kényszerül a protekcionista uniós cukorpiac reformjára, mert a világkereskedelmi fórumokon a dél-amerikai és a távol-keleti nádcukortermelők rendre kifogásolják, hogy az uniós piacra lényegében nem engedik be a nádcukrukat. Jelenleg az unió belső ára a világpiaci ár háromszorosa. Brüsszelt a végső lépésre az sarkallta, hogy az uniós elektronikai és járműtechnikai termékek kitiltásával fenyegetőztek a nádcukortermelők.

A közös agrárpolitika legutolsó, támogatási reform előtt álló termékköre a répacukor. A legutóbbi elképzelések szerint 2006-tól két év alatt, csakneml 40 százalékkal csökkentenék a cukor árát. Az ármérséklést a répatermelőknek 60 százalékos kompenzációs jövedelempótló közvetlen kifizetéssel ellensúlyoznák. Ha ezt az elképzelést fogadnák el, akkor a cukorrépa minimumára a jelenlegi tonnánkénti 45-ről 25 euróra csökken.

A német és francia gazdák közül már jelenleg is sokan tonnánként 25 eurós költséggel termelnek, a csökkentés a kompenzációs támogatás miatt lényegében nem érintené hátrányosan őket. A magyar termelők többségét azonban hátrányosan érné a változás, mert itt tonnánként 35 eurós átlagos költséggel számolnak.

Egy nemrégiben készült hatástanulmány szerint ha megvalósul a mintegy 40 százalékos árcsökkenés, akkor Görög-, Olasz- és Írországban, valamint Portugáliában megszűnik a cukortermelés. A tavaly csatlakozott tíz új tagállam többségében (például Magyarországon), valamint Dániában, Finnországban és Spanyolországban tekintélyes lesz a visszaesés. E két országcsoportból származik az unió cukortermelésének több mint a negyede. A háromnegyedét adó Francia-, Német-, Lengyel- és Svédországban, Ausztriában, Belgiumban, Hollandiában és Nagy-Britanniában nem jelent ekkora változást az új rendtartás. Ám az tény, hogy a reform révén 2012-2013-ra a 25 ország jelenlegi 17,3 millió tonnás uniós cukortermelése 12,4 millió tonnára esik vissza a várakozások szerint.