Magyarország elutasítja a keserű brüsszeli cukortervet
Az uniós agrárminiszterek hétfői brüsszeli ülésének napirendjén szerepelt a több tagállam által ellenzett új cukorrendtartás ügye. Miközben a tagállamok agrárvezetői tárgyaltak, mintegy hétezer répatermesztő és cukorgyári munkás tüntetett a tervezett változások miatt. A megbeszéléseken részt vevő Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter lapunknak elmondta, a hazai termelőkkel folytatott konzultáció után a tegnapi, első politikai egyeztetésen elutasította a 39 százalékos ár- és területcsökkentésre tett bizottsági javaslatot. A vita későbbi szakaszában esetleg hajlandó kompromisszumra, ha cserébe, a jelenlegi, az árveszteség 60 százalékos kompenzációs szintjén emelnek. Várhatóan legkorábban két hónap múlva érnek a vita végére. Magyarország a visegrádi négyek csoportjával és Franciaországgal a lehető leghosszabb átmenet mellett van.
De mit is hoz majd az új cukorszabály a magyar termelőknek? Jakab Tamás Szerepen 20 hektáron termeszt cukorrépát. A feljegyzések szerint a szerepi határban már 1780-ban is répát neveltek. Az uniós szabályok szerint Jakab Tamás jelenleg hektáronként 8-8,5 tonna cukrot tartalmazó répát termeszthet. Az ilyen, legalább 16 digessziójú (cukortartalmú) répáért kilónként 12,60 forintot kap. Az e fölötti mennyiség már más, B, illetve C kvótába tartozik, s ezért kilónként már csak 3 forint jár. A szerepi gazdálkodó a kabai cukorgyárba szállítja a répát. Ha a répatermelés jövedelmezőségét nézzük, akkor saját értékelése szerint a hazai termelők első harmadába tartozik. Mert még idén is marad jövedelme, amikor 30 százalékkal drágul a vetőmag, és most már nekik, termelőknek kell fizetniük a depóig történő szállítást. Jakab Tamás esetében ez hektáronként 60 tonna termés 600 méterre történő eljuttatását jelenti, ugyanis a tábla szélétől ennyire van a köves út, ahonnan már a gyár szállít.
Jakab Tamás úgy véli, hogy a cukorpiaci rendtartás változása sok magyar termelőnek lesz rossz. A jelenlegi elképzelések szerint ugyanis csökkenhet az átvételi ár. Ez az ő esetében a kilónként 12,60 forintos árból 8,80 forintra történő visszalépést jelent. A két ár közötti különbséget - az évek múltával csökkenő arányban - támogatná az EU. Így a reform első évében kilónként 10 forint körüli árat kapna, később ennél is kevesebbet. A jövedelem 10-20 százalékáról kellene lemondania. A gazda szerint csak annak a termelőnek érné meg továbbra is a répával foglalkozni, aki hektáronként 50-60 tonnás termést képes felszedni. Ez a dél-európai országok cukorrépa-termelésének végét jelenti, míg Magyarországon és a tágabb régióban a gazdák 20-30 százalékának kellene más növény után néznie.
Ha kevesebb a cukorrépa, kevesebb gyárra lesz szükség. Brüsszel kész arra, hogy a bezáró gyárak tulajdonosait és a hozzá tartozó termelőket kompenzálja. Jakab Tamás abban bízik, hogy a reform miatt csak a jövedelme egy részéről kell lemondania, s 2015-ig megmarad a kabai cukorfeldolgozás is.
Az EU-agrárminiszterek tegnapi ülésén terítékre került egy holland javaslat, amely megtiltaná, hogy a lefagyasztott baromfihúst a felengedés után friss áruként kínálják. Ugyancsak a hollandok javasolják, hogy az Európai Bizottság a termelők kérésére tegye lehetővé az uniós élelmiszereken a származási ország feltüntetését (ez ma nem szokás).
