Németh tusnádfürdői "válságbeszéde"
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kifejtette: párbeszéd révén kell megtalálni a válságból kivezető utat, s ehhez kíván keretet nyújtani a héten zajló szabadegyetem. A fideszes politikus szerint az utóbbi 15 év román politikáját ígéretinfláció jellemezte. Szólt a közigazgatási autonómia fontosságáról, és konkrét eredményeket szorgalmazott a magyar-román gazdasági kapcsolatok tekintetében rendkívül fontos észak-erdélyi sztrádaterv megvalósítása terén.
A magyar-román viszonyról beszélt Emil Constantinescu volt román államfő is, aki úgy vélte, hogy az egykori titkosszolgálatok és a kommunista párt nómenklatúrájából az elmúlt években kialakult korrupt maffia ma már az etnikumközi békét is veszélyezteti. A jó szándékú magyaroknak és románoknak együtt kell fellépniük a szóban forgó maffia ellen - tette hozzá.
Németh Zsolt kijelentésére Bukarestből reagált Stefan Glavan, a román képviselőház külügyi bizottságának elnöke. Közölte: semmilyen válságról nincs szó, a román-magyar kapcsolatok normálisnak nevezhetők. A román politikus Németh kijelentéseit "szigorúan konjunkturálisnak" minősítette.
Glavan rámutatott: az észak-erdélyi autópálya építésének késlekedése nem válhat a román-magyar viszonyt abszolút módon meghatározó tényezővé. Hozzátette, hogy sokkal nagyobb fontossága van annak a ténynek, hogy ősszel a román és a magyar kabinet Bukarestben első alkalommal tart közös kormányülést, ami azt bizonyítja, hogy a kétoldali viszony nem romlott meg, és nincs válságban.
Törzsök Erika, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány vezetője, a Határon Túli Magyarok Hivatalának egykori elnöke Németh Zsolt nyilatkozata kapcsán munkatársunknak Budapesten úgy fogalmazott, hogy a személyes ambíciók válsága még nem jelenti a közösség válságát. Bár pillanatnyi megtorpanás valóban tapasztalható az európai integrációban (aminek fejlődése amúgy korábban sem volt soha egyenes vonalú), ez azonban nem teheti semmissé azt a hatalmas történelmi esélyt, hogy sok évtized után a magyar nemzet nagy többsége azonos gazdasági és politikai keretek között éljen a jövőben - mutatott rá az ismert kisebbségkutató, aki szerint ugyancsak téves vélekedés a magyar-román viszony és a magyar-magyar kapcsolatok válságáról beszélni. Erre önmagában is cáfolat az általa vezetett intézet Szülőföld-program stratégiai tanulmánya. Ez az erősödő civil társadalomra épít, amely máris függetleníti magát a politikától, ahol csak teheti. Bizonyos pártpolitikusok ugyan megpróbálják fogságban tartani a szóban forgó problémát, a valóságos helyzet azonban egészen más, mint amit a válságra játszó politikusi nyilatkozatok sugallnak. Ugyanis 1990 előtt elképzelni sem mert gazdasági és civil együttműködés épül a térségben - olykor a politika ellenében - hangoztatta.
