A kutatók azt vizsgálták, milyen hatása volt az átfogó ellenőrzésnek a vállalkozások gazdálkodására. A több mint ezer megkérdezett cég közül 11 százalékot érintett közvetlenül az áfaviszszatartás. Az ellenőrzött cégek 63 százaléka azt nyilatkozta, hogy az intézkedés hatott pénzügyi helyzetére. A többség (45 százalék) kis- vagy közepes mértékű hatást érzékelt, 11,5 százalékuk gazdálkodását viszont nagymértékben befolyásolta a lépés. Hat százalékuk azt válaszolta, hogy a forgalmi adó kifizetésének késlekedése veszélyeztette a működőképességét - mondta el lapunknak a felmérés egyik készítője, Tóth István János, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

A Draskovics Tibor előző pénzügyminiszter által tavaly októberben elrendelt intézkedés nemcsak az ellenőrzött cégeket érintette kedvezőtlenül. Azokat is hátrányos helyzetbe hozta, amelyeket ugyan nem vizsgált az APEH, de kapcsolatban álltak olyan ellenőrzött vállalkozással, amely pénzügyi helyzetét erősen befolyásolta az áfavisszatartás. A januárban egy háromszáz cégre kiterjedő minta alapján készített elemzésből kiderül, hogy - az ugyanebben a körben, 2001-ben végzett vizsgálat óta - 14 százalékkal, 35 százalékra nőtt azoknak a cégeknek a száma, amelyek a határidőn túl kapják meg számláik ellenértékét. Változatlanul a cégek 31 százaléka fizet késedelmesen.

Az intézkedés kedvezőtlenül befolyásolta a cégek üzleti kilátásait is. A társaságok 26 százaléka számolt be rossz jövedelmezőségi helyzetről. Utóbbiak aránya az ellenőrzött cégek körében már 32 százalékos. A felmérésekből megállapítható, hogy a "Draskovics-hatás" vagy önmagában rontotta a cégek üzleti helyzetét, vagy még nehezebb helyzetbe hozta a rosszul működőket. Az intézkedés a gazdasági teljesítmény jelentős hányadát kitevő vállalkozásokat érintette. Az ellenőrzött cégek adták tavaly az összárbevétel 47, az export 85 százalékát, s e cégeknél dolgozott a megfigyelt ágazatokban foglalkoztatottak 21 százaléka.

Megállapítható, hogy az áfa-visszatartás elsősorban a tisztán magyar tulajdonú cégekre hatott kedvezőtlenül, miközben a külföldi tulajdonúak szinte meg sem érezték annak negatív hatását. Ellenkezőleg, még nyertek is a késedelmes kifizetésen, hiszen a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő, azaz 15-20 százalékos pótlékot fizetett a határidőn túli utalásokkor az APEH. Lapunk információi szerint adóhivatali anekdoták születtek arról, hogy egyes multicégek azt szerették volna megtudni, mennyi ideig számíthatnak a piaci hozamoknál jóval kedvezőbb kamatokra, mert ezt figyelembe véve készítenék el pénzügyi jelentéseiket.

A kutatók készülő tanulmányukban azt is kifogásolják, hogy az intézkedés eredményességéről nem látott napvilágot részletes és egyöntetű értékelés. Az Állami Számvevőszék is megvizsgálta a pénzügyminiszteri döntést. A lapunkban korábban közölt jelentéstervezet megállapításai szerint a revizorok összesen 9,7 milliárd forintnyi adóhiányt tártak fel, amiből 4,5 milliárd forint adókülönbözetről született első fokon határozat. Ebből a múlt hónap végén még csak 1,8 milliárd forint volt jogerős, amire félmilliárd forint bírság rakódott. Ezzel szemben összesen 8,1 milliárd forint késedelmi pótlékot fizetett ki az adóhivatal az érintett vállalkozásoknak. A számvevők megállapították, hogy az azonos időszakban, az APEH saját kiválasztásos rendszerében elvégzett vizsgálatok során kétszer akkora arányban tártak fel a revizorok adóhiányt, mint a tételes ellenőrzéskor.

Nincsenek adatok arról, hogy az európai uniós adóhatóságok felfedtek-e egyetlen olyan áfacsalási esetet is, amikor a határellenőrzés megszűnését használták volna ki a vállalkozások. A felderítési arány is ismeretlen, s a csalási összegről sincsenek pontos adatok. Az Európai Bizottság jelentései szerint Spanyolországban és Portugáliában a GDP 0,1-0,2 százaléka tűnt el az áfacsalások révén. A bizottság egy évvel ezelőtti jelentésében az olvasható, hogy az unió néhány tagállamában becslések szerint az áfabevételek tíz százalékát csalják el az adózók. A becslések módszerei azonban nem ismertek.