"Miközben a régi és főleg a nagy tagállamok köldöknéző, egyre inkább populista politikát követnek, és nem tartják szem előtt az EU közös érdekeit - addig az új tagországok az európai értékekért aggódnak, és javaslatokat tesznek arra, miként lehetne megegyezni" - foglalta össze a jelenlegi helyzetet Eörsi Mátyás. Utalt arra, hogy a kudarccal zárult brüsszeli EU-csúcson hat kelet-közép-európai tagállam (visegrádi országok, Lettország, Litvánia) nagy gesztust tett: felajánlották, hogy a megállapodás érdekében lemondanak a nekik járó támogatások egy részéről. A budapesti kompromisszumként elhíresült kezdeményezés (ha nincs egyezség a hétéves EU-költségvetésről, dolgozzanak ki hároméves, átmeneti büdzsét) lényege ugyanez: Magyarország próbálja ráébreszteni a felelősségükre az unió tagállamait.

Bár jó néhány tagország arra panaszkodik, hogy túl sokat fizet be az EU-költségvetésbe, Eörsi szerint a vita valójában nem a pénzről szól. Egyes európai vezetők populistává váltak, és a saját újraválasztásukért képesek a közös európai eszmét sutba dobni.

Magyarország felelőssége, hogy erre az ellentmondásra felhívja az európai vezetők figyelmét. "Álljon ki bármelyik politikus, és nyíltan mondja ki, hogy az ő országa jobban jár akkor, ha az Európai Unió gyengébb. Egyetlen ilyen ország sem lesz, még Hollandia sem" - vélte Eörsi, aki egyben Gyurcsány Ferenc kormányfő külügyi tanácsadó testületének vezetője. Hozzátette, hogy a pénzügyi vitákban nem szereti a szolidaritás kifejezést, mert ez arra utal, hogy a gazdagok adnak a szegényeknek. A valóság ezzel szemben az, hogy a nagy európai projekt haszonélvezői mindazok az államok, amelyek beleadnak a "közös kalapba". Az európai piac kibővül, Közép-Európában megnő a vásárlóerő, a gazdaság gyors fejlődésbe kezd - és ebből azok a holland, francia, brit vagy német vállalkozók is hasznot húznak, akiket most a bővítéssel rémisztgetnek.

Akkor lehet a közvélemény figyelmét felhívni minderre, ha a legalapvetőbb kérdéseket tesszük fel. Példát is említ: mi az Európai Unió lényege? "Ha erre azt a választ adják, hogy a gazdag fizet a szegénynek, akkor meghalt az egész projekt.

A közép-európai vezetőknek meg kell ragadniuk minden lehetőséget, hogy ne csak a politikusokkal tárgyaljanak erről, hanem valamennyi megnyilatkozásukban feltegyék az alapvető és igazi kérdéseket - érvelt a bizottsági elnök. Így a viták előbb-utóbb nem a költségvetési százalékokról szólnak majd, hanem arról: miért is vagyunk az EU-ban.

Fotóstrükk, mintha a kihívóan lobogó francia trikolór az Eiffel-toronyra lenne felerõsítve