Az állami cég munkatársa szerint a Yukos olajvállalat és Mihail Hodorkovszkij éppen azt nem értette meg, hogy az olaj és a politika elválaszthatatlanok, hiszen az ország olajkincse épp annyira fontos az ország nagyhatalmi státusának biztosítására, mint az atomarzenál. Mások szerint nagyon is értette, ám alulmaradt a küzdelemben.

Az állam részesedése ennek megfelelően nőtt az olajszektorban: 2004-ben 7,3 százalékot, ez év végére - a Yukos megszerzésével, a Gazprom-részesedés 38-ról 51 százalékra növelésével, a Roman Abramovics érdekkörébe tartozó Szibnyefty, és a British Petrol-TNK utóbbi tagjának esetleges megvásárlásával - 40,5 százalékot tehet ki. Kérdés azonban, hogy mi végre, hiszen az árpolitikát így is az állam diktálja, a stabilizációs alapba pedig így is befolynak az olajmilliárdok. Feltéve, ha az állam ellenőrizni tudja az olajvállalatok hasznának valódi mértékét. Az ellenőrzést a Kreml a tulajdonlással látja biztosítottnak.

Az orosz vezetés a GDP 2010-ig való megkétszerezésének tervét javarészt az olajkitermelés növelésére alapozza. A kereskedelmi és ipari minisztérium munkatársa, Kirill Androszov a Nefty Rosszii-nak adott interjújában elmondta: az üzletág nagy haszna ellenére kevés az új lelőhelyek kutatásába visszaforgatott pénz, amelynek java osztalékokra megy el. Ezért az olajipari befektetéseket a kormánynak kell ösztönöznie, hiszen az idén 475 millió tonna olajat adó orosz mezők kitermelését 2020-ra 590 millióra szeretné növelni. Azonban a tervezett idei 9 helyett csak 3 százalékkal nőtt a kitermelés, és az ipari minisztérium kételkedik abban, hogy a 2020-as terv tartható. Az olajiparba való újabb tőkeforrások felhasználását célozta meg India és - Vlagyimir Putyin orosz, valamint Hu Jintao kínai elnök júliusi moszkvai találkozója után - Kína bevonása is, ügyelve az orosz többség biztosítására.

A jelenleg szárnyaló olajárak azonban óvatosságra is késztetik a szakértőket. Az ipari növekedés üteme a a drága olaj ellenére csökkent, Kudrin pénzügyminiszter kijelentette: az exportnövekedés kizárólag az olaj világpiaci árának köszönhető. Az orosz gazdaság olajfüggőségét jelzi: az ipari termelés egyötöde az olajiparon alapul, a teljes kivitel 55 százalékát az olajszármazékok teszik ki, a költségvetés egyharmada az olajszektorból érkezik.

Moszkva, 2005. július