Az Ózdtól tíz kilométerre található, kétezer fős Arlón a kisebbségben lévő roma lakosság a többiektől elkülönülten él a falu széli cigánytelepen. A két nép között mindkét irányban erős az ellentét: egymás köszöntését felváltva hol fogadják, hol nem. Jellemző, a buszon se ülnek le egymás mellé. Az ellentéteket hét éve idetelepült fiatal ferences rendi nővérek igyekeznek csökkenteni, programokat szervezve cigányoknak és nem cigányoknak egyaránt.

Az utóbbi időben gyarapodtak a negatív kritikák mind a cigányok, mind a nem cigányok részéről. Márta nővér a Vándormoziról, a lelkes fővárosi akciócsoportról hallván, megkérte őket, látogassanak el Arlóra.

Kővári "Borz" József Vándormozi-alapító akkor már 1999 óta járta hétvégenként barátaival a romák lakta falvakat. A csapat számára világos volt: célhelyeiken nemcsak mozivarázsra, jókedvű estékre van igény, hanem a bezárt mozik, omladozó kultúrházak falvaiban a közösségi programok hiánya is érzékelhető. 2000- 2004 között mintegy harminc helyszínen vetítettek kultúrházak falára a Latcho Drom (Jó Utat), Cigányok ideje, Meztelen vagy, Országalma filmeket. A programot javarészt önfenntartóként és alkalmilag szerzett kisebb támogatásokból éltették. A mozgókép ereje című programmal 52 ezer eurós pályázatot nyertek a Phare Acces 2002 program kiírásán.

Tizennyolc Baranya, Borsod, Nógrád, Tolna megyei falu közt megtett 8000 kilométer, 40 órányi lejátszott film, közel ezer néző (gyerekek és felnőttek vegyesen), 50 óra felvett videoanyag, közte amit a roma gyerekek maguk rögzítettek egymásról, ez a Vándormozi mérlege.

A rendezvényeken kevés nem roma vett részt, s a helyi önkormányzatok is felemásan viszonyultak a programhoz. Mátraderecskén például rendkívüli eseménynek számított, hogy egy "cigányprogram" kedvéért kinyitották a kultúrházat, mert a helyi romák önállóan nem szervezhetnek bulit a teremben. Ezzel szemben a Kaposvárhoz közeli Csökölyön a falu fiatal polgármestere elkötelezett híve a helyi cigányság felemelkedésének: az iskolával közösen készítették elő a terepet a kétnapos Vándormozinak.

- Pedagógusok bevonásával sikerülhet a roma és nem roma gyereket egyszerre megszólítani - véli Balákné Kovács Klára magyarderecskei nem roma pedagógus. A kiírás szerint viszont semleges terepen ajánlott a projektet lebonyolítani. A zenélve falun végigvonuló, a helyiekkel együtt bográcsgulyást főző vándormozisok ugyanakkor a politikumtól is ódzkodnak, mivel meggyőződésük: a romák gondjait nem lehet felülről megoldani. Sikerrel járt, hogy a rendezvény résztvevői videoüzeneteket küldtek a következő falu résztvevőinek, így jelezve a Vándormozi általános célját: a kommunikáció megteremtését.

- Ez a "helyi demokrácia erősítésére" kiírt pályázat Magyarországon eleve illuzórikus - mutatott rá Fleck Gábor kutatásvezető. - A két-három éve Phare- programok átvilágításával is foglalkozó kutató társaival lekérdezéses módszerrel a második csapatban vizsgálta a viszszacsatolást. Rádöbbentek: a romák szeretik magukénak tudni, "kisajátítani" a programot, hivalkodni vele a nem roma közösség előtt, hogy lám, most őhozzájuk jöttek "a pestiek".

Csaknem ezer nézõt vonzott a vándormozi