Mégis rákot okozhat a távvezeték?
Budapesten, az Árpád híd pesti hídfőjénél, az Esztergomi út házai mellett fut egy 120 kilovoltos villamos távvezeték. A sodronyok alatt autóparkoló, jobbról-balról fasor, utána emeletes házak, 20-30 méternyire a vezetékektől. A lakók kutyát sétáltatnak, babakocsit tolnak a délelőtti napsütésben.
- A hangja néha elég kellemetlen - mondja egy idősebb hölgy, amikor arról kérdezzük, nem zavarja-e a légvezeték. Kiderül, hogy párás, ködös időben zizeg a vezeték, amit olykor még a csukott ablakon át is hallani lehet. - Szívesen elköltöznék innen - jelenti ki egy 20 év körüli fiatalasszony, aki kézen fogva vezetgeti a kislányát. - Zavar a zaj meg a szmog - mutat a híd felé, megjegyezve még, hogy a vezetékkel nincs különösebb baja, sugárzásról, daganatkeltő hatásról még nem hallott.
Egyelőre valószínűleg csak szakmai körökben keltett feltűnést az a kutatás, amelyet a daganatok.hu internetes szakportál idéz a British Medical Journal folyóiratra hivatkozva. A cikk egy régóta húzódó tudományos vita eddigi legegyértelműbb részeredménye. A vezetékek körüli elektromágneses sugárzás rákkeltő hatásának gyanúja a '70-es években fogalmazódott meg először, cáfolhatatlan tudományos eredmény azonban eddig nem támasztotta alá az állítást. A mostani vizsgálat során Angliában és Walesben az országos rákregiszterből kigyűjtötték az 1962-1995 között rosszindulatú daganatos betegséggel kezelt 14 év alatti gyermekek (29 081 daganatos páciens) adatait. Közülük 9700-an szenvedtek akut limfoid leukémiában (fehérvérűségben). A kutatók a születéskori lakcím ismeretében meghatározták, hogy közülük hányan laktak életük első szakaszában nagyfeszültségű távvezetékek közelében. Bár csak az érintettek három százalékánál állt fenn ez az összefüggés, amikor az eredményt összevetették az egészséges kontrollcsoport adataival, kiderült: a vezetékek 200 méteres körzetén belül 69 százalékkal, de még 200-600 méteres körzetében is 23 százalékkal nagyobb a veszélye a leukémia kialakulásának.
Magyarországon hasonló átfogó felmérés eddig nem készült. Az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézet nem ionizáló sugárzásokkal foglalkozó főosztályán kérdésünkre elmondták: a hazai jogalkotók nem foglalkoztak a távvezetékek közelében észlelhető sugárzás biológiai hatásaival, élettani okok miatt eddig semmilyen korlátozást nem vezettek be. Egy GKM-rendelet rögzíti, hogy az egyes vezeték-típusok mellett (a feszültségtől függően) mekkora biztonsági sávot kell hagyni, ám ez a legnagyobb, 750 kilovoltos vezetékek esetében is csak 13-40 méter. Sportpályát, kempinget, vásárteret a szabályozás alapján nem ajánlatos (de nem is tilos) a vezetékek alatt kijelölni, építkezni viszont (a 750 kilovoltos vezetékek kivételével) lehet. Csak Budapesten több száz lakó- illetve állandó lakásként használt hétvégi ház van távvezetékek alatt, például Zuglóban, Albertfalván vagy Nagytétény és Érd határában.
A bíróságok ugyanakkor elfogadják, hogy a várható élettani hatás, illetve az attól való félelem leértékelheti a lakóingatlanokat. Legalábbis erre utal az a persorozat, amelyet a '90-es évek második felében indítottak Győrben egy zártkerti övezet telek- és háztulajdonosai. Kalas György, a Reflex Környezetvédő Egyesület jogásza felidézte, a terület fölött magas feszültségű légvezetéket húztak, s a beruházó az ingatlanok forgalmi értékének 4-20 százalékát kitevő kompenzációt ajánlott fel az érintetteknek. Ezt ők nem fogadták el, perre mentek, s a bíróság átlagosan a kétszeresére emelte a fizetendő kártérítést.
Az orvosi folyóiratban a szakértők a jelenség lehetséges magyarázatait is számba vették. Szóba került például, hogy az elektromágneses mező hatására
ionizálódó levegőmolekulák a légutakba kerülve segítik a rákkeltő szabad gyökök képződését, de az is, hogy
