A túra első magyarországi állomása Esztergom lesz, július 16-án. A következő napon Vácott horgonyoz az Anna, Budapesten pedig három napot tölt a vitorlás és a legénység. Itt a kiállítás mellett 20-án este dob-showt tartanak. Paksra 22-én érkezik a hajó, majd 23-án és 24-én a túra Baján folytatódik. Az utolsó magyarországi állomás Mohács lesz 25-26-án.

A hajó tízfős legénységgel utazik végig a Duna magyarországi szakaszán. Az állomásokon kiállítást mutatnak be egy működő napkollektoros fűtőrendszerről, napelemmel működő számítógépről és a szélkerékről. A szervezők meghívták a környező városok és falvak polgármestereit is, hogy tájékozódjanak az önkormányzatok lehetőségeiről az alternatív energiaforrások ügyében. Bemutatnak néhány sikeresen működő magyar és külföldi példát.

A 2003-as európai hőhullám emberek ezreit ölte meg

A földfelszínről visszatükröződő napenergia egy részét a légkörben megtalálható por és üvegházhatású gázok nem engedik ki. Ezzel az energia jellege megváltozik: fényből hőenergia lesz, ezért a légkör felmelegszik. Az emberi tevékenység (ipar, közlekedés, stb.) növeli a káros gázok mennyiségét a légkörben. Ezen gázok közé tartozik a fosszilis üzemanyagok égetéséből és az erdők pusztulásából származó szén-dioxid, a rizsültetvényeken és szemétlerakókban keletkező metán, valamint számos iparilag előállított vegyianyag.

Az éghajlatváltozás az elmúlt évek egyik legsúlyosabb problémájává vált. A National Climatic Data Center jelentése szerint az elmúlt másfél évszázad tíz legmelegebb éve 1995 és 2004 között volt.

Mostanáig nem lehetett közvetlen összefüggést találni egy-egy szélsőséges időjárási helyzet és a globális felmelegedés között, csak statisztikákra hagyatkozhattunk. Nemrégiben azonban az Oxford Egyetem tudósai bebizonyították, hogy a 2003-as európai hőhullám, amely emberek ezreit ölte meg, legalább 50%-ban az emberek indította globális felmelegedésnek köszönhető, és a XXI. század közepére a ma még melegrekordnak számító nyári napok általánossá válnak.

Sivatagosodás, éhínség, ivóvízhiány, tengerszint-növekedés és ezek következményeképpen gazdasági, társadalmi és szociális válságok, illetve a már ma is egyre gyakoribb környezeti katasztrófák elkerülhetetlenek lesznek.

A jégmezők olvadása akár 7 méteres vízszintnövekedést is okozhat, víz alá kerülhetnek a szigetországok illetve a part menti városok. A nyolcvanas években több mint 700 ezer ember halt meg viharok, áradások és aszályok következtében – ez a szám a kilencvenes évekre tovább nőtt.

1970 előtt, átlagosan a Föld 15%-án volt szárazság, mára ez a szám 30%-ra emelkedett. A klímaváltozás okán egyre több területet fenyeget az elsivatagosodás veszélye – az Alföld is ezek közé tartozik. A következmény: csökkenő termésátlagok, növekedő élelmiszerárak. Az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett 40 ország Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában van, ahol közel kétmilliárd embert érint.

Megújuló energiaforrások

A megoldás a korlátlanul rendelkezésünkre álló, megújuló energiaforrások használata lehet. A természetes energiaforrások (szél, nap, víz, biomassza, geotermális hő, hullámenergia) a világ energiaigényének több mint 3000-szeresét lennének képesek biztosítani. (Egy Greenpeace által készített tanulmány kimutatta, hogy a napelemek által szolgáltatott áram mennyisége 2020-ra egymilliárd ember energiaszükségletét fedezhetné.) A szélipar fő piacai ma Európában Spanyolország, Nagy-Britannia, és Németország. Közép-Kelet Európában a biomassza, a szél- és a geotermális energia áll rendelkezésre a legnagyobb mértékben. Dél-Európában és a mediterrán térségben a nap-hőerőműveknek lesz a jövőben stratégiai jelentősége.

A Hódmezővásárhelyi Geotermikus Közműrendszer

Kalocsán 1985-ben építettek napenergia-hasznosító berendezést 18 kétszintes sorházi lakás melegvíz-igényének ellátására. Hódmezővásárhely önkormányzatával közös beruházásként 1998-ban elkészült a Közép-Európában egyedülálló Hódmezővásárhelyi Geotermikus Közműrendszer, amely négy lakótelep háromezer távfűtött lakásának teljes használati melegvíz-igényét biztosítja.

A Szombathely melletti vépi mezőn felállították Vas megye első szélerőművét. Magyarországon eddig 6 szélerőmű épült, de kizárólag magántulajdonban. A tervezett vépi erőmű az ország első közösségi szélerőműve lehet, a település önkormányzata 20 százalékos tulajdonrészt szerzett a vállalkozásban, így a nagyközség teljes közvilágítását ingyen tudják megoldani. Ezzel évente 5-6 millió forintot takarítanak meg.

A Greenpeace közleménye szerint levegőszennyezés, radioaktív hulladék- és reaktorbaleset-mentes energiatermelésre van szükség.