Belügyminiszterként szörnyű megélni, hogy Madrid után másodszor veszek részt hasonló rendkívüli ülésen - mondta szerdán, Brüsszelben Lamperth Mónika. Mint bejelentette, Magyarország is csatlakozik ahhoz az uniós kezdeményezéshez, amely szerint ma, londoni idő szerint délben kétperces néma csenddel emlékeznek meg az egy héttel ezelőtti terrortámadás-sorozat áldozatairól. A lobogókat is félárbocra engedik. A belügyminiszter a terrorellenes védekezésben érintett hazai vezetőket ma igazítja el a szükséges lépésekről. Közölte azt is: szeptemberben magyar-brit terrorelhárító gyakorlatot tartanak Budapesten. Lamperth szerint a szorosabb EU-együttműködés feltétele, hogy nagyobb legyen a bizalom a felek között. - A brit rendőrnek el kell hinnie a magyarról, hogy az jól végzi a feladatát, mint ahogy a magyar is a finnről vagy az osztrákról - fogalmazott.

Az Európai Unió terrorellenes stratégiája egyébként nem újdonság, legfeljebb a nagyobb terrorakciók - szeptember 11-e, Madrid és most London - után újabb lendületet kap. A konkrét jogszabályalkotás ritka - pl. él a gyakorlat, hogy tízezer eurónál több készpénzt nem szabad átvinni a határon -, a legtöbb dosszié az EU-intézmények közötti huzavona, a tagállami bizalmatlanság és a szabadságjogok megkurtításától való averzió miatt sokszor a brüsszeli fiókok mélyére kerül.

A soros brit EU-elnökség azonban több témában még októberben eredményt akar elérni. Újra felélesztik a bő egy éve hányódó keretirányelv-tervezetet a telefonbeszélgetésekhez, e-mail üzenetekhez kötődő forgalmazási adatok - tehát nem az üzenetváltás tényleges tartalma - egy-három évig történő megőrzéséről. Ezúttal Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter sürgette, hogy ebben mielőbb előre kell lépni. Az európai bizottsági javaslatot - amelyet a britek és a franciák mellett az írek és a svédek szorgalmaztak - az Európai Parlament alig egy hónapja utasította el. Ennek oka nem feltétlenül az volt, hogy a képviselők a szabadságjogok korlátozását látták benne; egyszerűen értelmetlennek találták, hogy a távközlési vállalatokat kezelhetetlen adatbázisok kiépítésére kényszerítsék - ráadásul 180 millió eurós induló, azt követően pedig évi 50 millió eurós működtetési költséggel.

Ezenkívül szorgalmazzák az együttműködés felgyorsítását a hírszerzési adatcserében, a terrorizmus pénzügyi utánpótlásának elvágásában, s a tagállami rendőrségek határon átívelő munkájában, amennyiben az a bizonyítékok megszerzésére irányul. Szó van arról, hogy - megfelelő adatvédelmi garanciák mellett - az európai menekültügyi adatbázist is fel lehessen használni nyomozati célokra. Magyar javaslat, hogy a drága eljárásokra - pl. biometrikus azonosítók - EU-forrást lehessen igénybe venni. Közösségi program kutatja majd a terrorizmus társadalmi okait. Ugyanakkor - mint éppen Lamperth mondta Brüsszelben - tisztában kell lenni azzal: nincs százszázalékos védettség. (Az európai adatvédelmi felügyelő szerint például kicsi a valószínűsége, hogy az adattárolási keretirányelv meg tudta volna akadályozni a londoni vérfürdőt.)

Sarkozy Brüsszelben bejelentette: Párizs életbe lépteti a schengeni szerződés védzáradékát, ami lehetőséget ad a határellenőrzés visszaállítására. A francia belügyminiszter ezenkívül "cyberfigyelők", a veszélyes internetes oldalakat kiszűrő akciócsoportok létrehozását sürgette. A belügyi találkozón némi feszültséget okozott, hogy Charles Clarke, a soros brit elnök cáfolni volt kénytelen Sarkozyt. A francia fő belügyér azt nyilatkozta, hogy a londoni elkövetők egy részét 2004-ben már letartóztatták Nagy-Britanniában.

Bombakeresõ kutya a római központi pályaudvaron. Európa érzi a veszélyt