"Csapdába csaltak minket" - mondják a kardiológusok, akik szerint jelentős forrásokat készül kivonni a szakterületükről a kormány. Úgy tudják, az ígéretekkel ellentétben nemhogy fejlesztések nem várhatók, de tovább csökkenhetnek a szívbetegek életesélyei. Szakmai anyagokat kértek tőlük arra vonatkozóan, hogy javulhasson az a szerintük alkotmányos jogokat sértő állapot, hogy az ország amúgy egyenrangúnak tekintett központjai közül csak egy-egy "kivételezett" helyen tudják beültetni a legkorszerűbb gyógymódnak számító értágító hengert. (Ez ma már alapeszköznek számít a gyógyászatban, de Magyarországon mégis az esetek alig több mint három százalékában ültetnek be ilyen eszközt.) A szakmai anyag a források átcsoportosításához készült, ezzel szemben nem várt hatást érhet el: megalapozhatja a keret "megcsonkítását". Jövőre ugyanis mintegy másfél milliárd forinttal jutna kevesebb a szívbetegek gyógyítására. Elsősorban az egyszerűbb, de hatékonyan kezelhető esetek finanszírozását tervezik csökkenteni, s ez főként a fiatalabb betegeket érinti.

- Meg akarunk előzni egy hibás döntést. Ha nem sikerül, ez a döntés a betegellátást súlyosan veszélyeztető helyzetet teremthet, várólistákkal, roszszabb életkilátásokkal számolhatnak a betegek - mondja Major László, az Országos Gyógyintézeti Központ adjunktusa. Hozzáteszi: ma, amikor a szív- és érrendszeri megbetegedések miatt halnak meg a legtöbben Magyarországon - már háromszor annyian, mint az unió más államaiban, holott ezt a betegségcsoportot a kormányprogram kiemelten kezeli -, nem értik, valójában mi történik. "Már az egészségügyben bevezetett volumenkorlát is bizonytalanná tette a helyzetet, s most sem tudni, mikor mondja azt a kórházvezetés, hogy az amúgy egyáltalán nem tervezhető beavatkozások számát korlátozza, mert egy adott mennyiségen fölül már túl nagy veszteséget termel" - mondja Major László.

Már most csak az érintettek alig fele kapja meg a megfelelő ellátást, ez az arány pedig a forráskivonás után csak tovább romolhat. Az idén tizenötezer értágító beültetés várható, holott több tízezer az infarktusos betegek száma. Igaz, aki ma eljut a megfelelő helyre, s akinél fölismerik, hogy erre a beavatkozásra van szüksége, a pénzügyi korlátok ellenére még megkapja az eszközt. Ez pedig azért sorsdöntő, mert a hengerbeültetéssel a halálozási kockázat öt százalék alá süllyed. E beavatkozás nélkül viszont ennek a többszöröse. Major László szerint azért is magasabb nálunk a halálozási szám, mint más uniós tagállamokban, mert sok helyen inkább gyógyszerterápián tartják a betegeket, ahelyett, hogy katéterterápiára küldenék őket.

- Csak a betegek panaszai alapján döntenek, bírja-e még, elegendő-e a gyógyszeres kezelés, holott erről csakis alapos vizsgálatok után lehetne állást foglalni. Évente több ezer beteg hal meg pusztán amiatt, mert nem kapja meg, vagy nem időben a szükséges ellátást - mondja a szakember. Az országban egyébként tizenegy, szívkatéterezésre alkalmas haemodinamikai labor működik, vannak országrészek, ahol egy sincs.