A kívánt egység megteremtése azonban rendkívül kérdésesnek tűnik. Bár a Fidesz-mintára és -segédlettel létrehozott Magyar Polgári Szövetséget (MPSZ) a belső ellentétek darabokra szaggatni látszanak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek (RMDSZ) nehéz lesz kikerülnie a "polgári" oldalt. Látja ezt Tőkés László püspök is, ennek az oldalnak a vezéregyénisége, aki a minap Debrecenből megüzente: a jelenlegi felállásban az RMDSZ tavaly utoljára jutott be a parlamentbe. A püspök szerint az egységet csakis az autonómia körül lehetne megteremteni, mégpedig úgy, hogy mindenki - RMDSZ, MPSZ, egyházak - beállnak az általa vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) "ernyője" alá. Tőkés ismét hatalmától megittasult RMDSZ-nómenklatúráról, pozícióféltésről, elvtelenségről beszél.

Nem kizárt, hogy a tisztázás szándékával tárgyalt múlt szombaton Budapesten Markó Béla RMDSZ-elnök Orbán Viktorral. Hogy miről, azt egyik fél sem mondta el. Csak sejteni lehet, hogy az egység megteremtéséről is. Mint ahogyan az is elképzelhető, hogy a Fidesz elnöke nem fogja (tudni) leállítani az erdélyi magyar pluralizmust kiáltó Szász Jenő MPSZ-elnököt, akivel már Tőkés püspök sem képes szót érteni. Még ennél is szomorúbb, hogy időközben a Királyhágó-melléki püspök is elvesztette azt az integráló szerepet, amelyet tizenöt éve játszott, csakhogy ezt nem akarja észrevenni.

Ha az egység nem teremtődik meg, előfordulhat, hogy az előre hozott választásokon az erdélyi magyarság parlamenti képviselet nélkül marad. Tudja ezt pontosan a román demokrata-liberális szövetség is, amelynek vezetői azt ígérték az RMDSZ-nek, hogy - bejutását segítendő - ötről négy százalékra csökkentik a parlamenti küszöböt, s a választások után - ha az RMDSZ bejut - a jelenlegi, kisebbségi törvényt, kulturális autonómiát és decentralizációt tartalmazó kormányprogram alapján folytatják az együttműködést.

A bejutást az általános szavazási kedv nagymértékben befolyásolhatja. Általában mindenki egyetért Bukarestben azzal, hogy a részvétel 45-50 százalék körül alakul majd, s ha a magyarok nagy számban mennek el szavazni, a magyar érdekképviselet elméletileg akár a mostaninál is nagyobb befolyásra tehet szert. Ehhez azonban meg kellene nyerni az ügynek az egész erdélyi magyarságot. Erre viszont kevés a remény. A romániai magyar sors alakulása végeredményben azon múlik, hogy néhány személy képes lesz-e személyes érzelmeit-sérelmeit félretenni, s a közösség javát mindenféle magánügynél előbbre valónak tekinteni. Markónak igaza volt, amikor nemrég azt mondta, hogy ha az erdélyi magyarság több pártot akar magának, akkor egyetlen pártja sem lesz. Kérdés az is, hogy maga az RMDSZ-elnök ennek elkerülésére milyen kompromisszumokra hajlandó. Mindig fontos lesz a magyarságnak a bukaresti parlamenti jelenlét. Ám most, az EU-csatlakozás küszöbén ezt a jelenlétet létkérdésnek is mondhatnánk.

Bomlás vagy egység? - ezt döntő kérdésként László Dezső 1937-ben tette fel. A néhai kolozsvári református lelkész szerint "azok a mozgalmak jelentik a kisebbségi magyarság belső egységének megbomlását, amelyek a kisebbségi magyarságot érzékenysége miatt külső célok szolgálatára akarják kihasználni." Nem jutottunk tovább: ma is így igaz.