Könnyen elképzelhető, hogy az augusztusban hivatalba lépő Sólyom László köztársasági elnök első alkalommal a drogtörvény miatt kényszerül ütközni a kormánnyal, legalábbis ha a javaslatot a parlament változatlan formában szavazza meg. Az Alkotmánybíróság (AB) ugyanis egyebek mellett azért semmisítette meg a Btk. több pontját, mert a jogalkotó a testület álláspontja szerint nem biztosított megfelelő védelmet a gyermekeknek. A javaslat elfogadása esetén viszont továbbra is választhatnák az elterelést - a gyógyító-megelőző-felvilágosító kezelésen való részvételt - azok a legfeljebb huszonegy éves fiatalok, akik együttes fogyasztás alkalmával kiskorú társaikat kábítószerrel kínálják. Bár az AB többek között ezt is nemzetközi szerződésbe ütközőnek tartotta, a kivételes szabályozás teljesen életszerű, hiszen az azonos korcsoporthoz tartozó - ezért együtt szórakozó - diákok között lehetnek a tizennyolcadik életévüket éppen betöltő "felnőttek" és a bűvös határt még el nem ért "gyermekek" is. Ha pedig a büntethetőség megítélése szempontjából a tizennyolcadik életévet abszolút határnapnak tekintik, akár osztálytársak esetében is előfordulhat, hogy egy "jó bulinak" alapvetően eltérő jogkövetkezményei lesznek: a fiatalkorú megússza, néhány hónappal idősebb társa börtönbe mehet.

A tervezet - a kabinet ígéreteinek megfelelően - a korábbihoz hasonló szabályokat tartalmaz, és a kábítószer-fogyasztók széles körének tenné lehetővé, hogy a szabadságvesztés helyett az elterelést válassza. Ez a megoldás önmagában nem alkotmányellenes; a büntetőjogon kívüli eszközök alkalmazását az AB sem kifogásolta. Az EU-nak a 2005-től 2012-ig terjedő időszakra kibocsátott, júniusban elfogadott drogstratégiája hasonló elvekre épül, és a büntető igazságszolgáltatás szerepét csaknem kizárólag a kábítószer-kereskedelem, illetve a hozzá kapcsolódó szervezett bűnözés elleni fellépés kapcsán említi, míg a drogfogyasztás viszszaszorítására más eszközöket tart alkalmasnak.

Ilyen például az elterelés, amelyre a javaslat differenciált szabályozást vezetne be, megkülönböztetve az alkalmi fogyasztókat, illetve a huszonegy évnél fiatalabb személyeket, valamint a drogfüggőket. A büntetés, illetve a vádemelés elhalasztása és ezzel együtt a gyógyító-megelőző-felvilágosító programok között általában azok az alkalmi fogyasztók választhatnának, akik saját célra szereznek kábítószert, és együttes használat során legfeljebb kisebb menynyiséggel kínálják felnőtt társaikat. Kivételt tennének a kiskorúakkal és a huszonegy évnél nem idősebbekkel, akik akkor is elkerülhetnék a felelősségre vonást, ha közös fogyasztás során fiatalkorúnak adnak a szerből. Mentesülhetnének a büntetéstől akkor is, amikor valamilyen védett létesítményben és együttes drogozás során engednek át társaiknak némi kábítószert. (A tervezet ez utóbbi pontjai az AB korábbi döntésével ellentétesnek tűnnek - a szerk.) A kábítószerfüggők esetében a tervezet akkor is lehetővé tenné az elterelést, ha valaki saját célra nagyobb mennyiséget szerez meg vagy állít elő.

A jogalkotó szigorítaná az elterelés szabályait. A kezelés továbbra is hat hónap, míg a vádemelés elhalasztásának időtartama alapesetben egy év lenne, ám ha az eljárás kiskorúnak kínált drog miatt indult, két esztendeig lebegne az elkövető feje fölött Damoklesz kardjaként, hogy bűnismétlés esetén korábbi ügyét is "felmelegítik". Ezzel együtt előírnák, hogy hasonló időtartamú pártfogói felügyeletet kell elrendelni.

A Btk.-módosítás a kábítószerrel összefüggésben elkövetett bűncselekményeknek a jelenleginél lényegesen árnyaltabb megközelítésére is kísérletet tesz:

1. A kábítószerrel történő "egyszerű" visszaélést, vagyis a drogok termesztését, megszerzését, átadását alapesetben - a mostani kettőtől öt évig terjedő börtön helyett - csak három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetnék.

2. A terjesztés, tehát a drogkereskedelem továbbra is "főbenjáró" bűn maradna: ha valaki jelentős mennyiséggel üzletel, azt életfogytig tartó börtönnel fenyegetnék.

3. A fiatalkorúak felhasználásával elkövetett bűncselekményeknél szigorúbb szabályokat alkalmaznának; például aki kábítószert kiskorú közreműködésével szerez meg, alapesetben is börtönre számíthatna, és nőnének a büntetési tételek felső határai is.

4. A drogfüggőket enyhébb szankciókkal sújtanák, és esetükben még a jelentős mennyiségű kábítószer értékesítése esetén is nyolc év lenne a büntetési tétel maximuma. (L. K.)

Az ismertté vált kábítószer-bűncselekmények száma:

Forrás: ORFK

A terjesztés fõben járó bûn marad - a képen kábítószernek nem minõsülõ bidi látható