Vajon miért érdekli az EU-t, hogy Magyarországon működik-e az autógumi-újrahasznosítás, kipusztul-e a rákosi vipera, vagy sikerül-e a környezeti rehabilitáció a Vókonya-Karácsonyfok ökotérségben? A kérdésre kétféle válasz létezik. Az egyik szerint itt bizonyos uniós jogszabályok, például az élőhelyirányelv gyakorlati megvalósításáról van szó, amihez az EU értelemszerűen pénzt is ad a LIFE-programon keresztül. A másik szerint éppen a fenti példák demonstrálják, hogy mire jó az unió: olyasmit is finanszíroz, amire maguk a nemzeti kormányok talán sosem vagy csak szűkmarkúan adakoznának.

Itt van például a túzokvédelem. A túzok a legnagyobb testű európai madár, a magyar természetvédelem egyik büszkesége - az amúgy pusztulóban lévő faj egyik legerősebb állománya Magyarországon él. Eddig évente tízmillió forintos nagyságrendben sikerült támogatni az élőhelyek megőrzését, a kaszáláskor kimentett fiókák felnevelését vagy az elhagyott fészekaljak mesterséges kiköltését részben állami, részben civil pénzekből. A Kiskunsági Nemzeti Park tavaly közel kétmillió eurót (félmilliárd forintot) nyert a LIFE-ból túzokprogramjára - ennyi pénzt az Alföld "címermadarára" itthon senki nem adott volna. Az összeg lehetővé teszi a legfontosabb költő- és táplálkozóterületek megvásárlását.

A parlagi sas vagy a rákosi vipera magyarországi megőrzése szintén nem látszik EU-prioritásnak. Nálunk eddig mindkettő a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szívügye volt, 2002 óta viszont az unióé is, amit egy 120, illetve egy 80 millió forintos átutalás is bizonyít. S hogy néhány "befutott" környezetvédelmi kezdeményezést is említsünk: a REGUM Kft. 2001-ben mintegy 320 ezer eurót nyert használt gumiabroncsok újrahasznosítására, a Medimpex Rt. pedig 275 ezret a polisztirol műanyagok újrafeldolgozására.

A magyar részvétel vitán felül sikeres. Eddig több mint 14 millió eurót kaptak magyar kezdeményezésű pályázatok a LIFE-kasszából, tavaly a frissen csatlakozott tagállamok által megszerzett pénzek 40 százaléka Magyarországra érkezett Ebben - Haraszthy László, a Természetvédelmi Hivatal vezetője szerint - része van a tudatos LIFE-stratégiának is. Léteznek "biztos nyerő" témák. Ezeket az időben kissé széthúzva, kisebb nyerési esélyű pályázatokkal együtt nyújtják be, megelőzve, hogy a túl sok jó mellett a többiek - mondjuk pénzhiány miatt - egy-egy adott évben hátrányba kerüljenek. A szaktárca külön LIFE-irodát működtet, amely segít a pályázóknak pályázatíró tréninggel, személyes tanácsadással, demonstrálva, hogy - bár a pénzt az EU adja - ezek a programok nekünk (is) fontosak.

A LIFE (L'Instrument Financier pour l'Environment, pénzügyi eszközök

a környezetvédelemért) programot a kilencvenes évek elején indította az EU. Magyarország 2001-ben kapcsolódott be a részvételbe. A LIFE számunkra két alprogramból áll, az egyik a környezetvédelmi innovációkat és beruházásokat, a másik pedig az állat- és növényvilág megóvását támogatja. A program harmadik "lába" az Európán, illetve az EU-n kívüli tevékenységeknek nyújt segítséget, ebben Magyarország nem érintett.