A verseny így leginkább ott dőlhet el, ki mennyi állami támogatást tud nyújtani - reagáltak gazdaságkutatók lapunk tegnapi cikkére, amely szerint a Magyarországra termelő beruházást hozó multinacionális cégek eseteként befektetésük értékének felét megközelítő támogatást kapnak a magyar költségvetésből. (Mint arról hírt adtunk, a 2004-2008 között támogatott nyolc óriásvállalat összesen 184 milliárdos beruházásához 31 milliárdnyi állami támogatást vehet igénybe, és további 31 milliárd odaítéléséről még folynak a tárgyalások.)

- Magyarország mostanában jól szerepel a nemzetközi összehasonlításban, ebből eddig is arra lehetett következtetni - mondják szakértők -, hogy bizonyára bőkezű a központi pénzek odaítélésében.

Sok vagy kevés, igazságos vagy igazságtalan az a figyelem és költségvetési hozzájárulás, amit a nagyvállalatok kapnak? A gazdaság szakértői szerint elfogadható olyan alku, amely elvileg mindkét félnek kedvező. Ráadásul ma már vannak bizonyos fékek, amelyek visszafogják a túl bőkezű kormányokat. Magyarország EU-tag, ezért az állam csak olyan mértékben támogathatja a befektetőket, ami egyezik a közösség versenypolitikai szabályaival. A milliárdos állami pénzek csak az Európai Bizottság beleegyezésével folyósíthatók - mondta Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Rt. kutatója.

Papanek Gábor, a GKI Gazdaságkutató ügyvezetője szerint összességében megérte, amit az elmúlt 15 évben a kormányok tettek a nagybefektetőkért. Közben persze rengeteg hibát is vétettek, voltak cégek, amelyek addig maradtak, amíg máshol nem jutottak olcsóbb munkaerőhöz, vagy tönkre nem tették a belföldi versenytársat.

A külföldi befektetők fontosak a kis- és középvállalkozások szempontjából is, hiszen beszállítókként sok cégnek adnak munkát. Sokkal nagyobb a baj ugyanakkor a kis- és középvállalkozások kezelésével, amelyek a magyar gazdaság növekedésének legalább 30 százalékát termelik meg, és a munkaképes lakosság felét foglalkoztatják. Papanek Gábor szerint a szektort a rendszerváltozás óta valamennyi kormány elhanyagolta. Érthető, hiszen kevésbé látványos eredményeket lehet elérni, és sok kis tételről van szó, amivel jóval több munka van, mint megállapodni egy multival - jegyzi meg. A kicsiket másképp kell kezelni, mint az óriásokat, vállalkozóbarát környezetet kellene teremteni - mondja. Megalapítani egy céget Magyarországon hosszabb és kirívóan drágább, mint bárhol Nyugat-Európában. Túlzottan sokba kerülnek a hitelek, ugyanis nincs megfelelő adósminősítési rendszer. Példátlanul borsos ára van a tőke átcsoportosításának. Más fejlett államban jogszabályok védik a kisebb vállalatokat a nagyoktól, és biztosítják, hogy időben megkapják az áruik, szolgáltatásaik ellenértékét. Magyarországon hónapokat kell várni, de az sem kirívó, hogy egyszerűen nem fizet a multi a magyar beszállítójának. A vállalkozói kedvet tovább csökkenti, hogy a pályázatok útján elnyert pénzekre akár éveket is várni kell.

Hogy mindezek tükrében mennyire versenyképes Magyarország a régióban? Papanek Gábor szerint ágazatokat, és nem államokat kell versenyeztetni. Ha így nézzük, Magyarország a high-tech területén élen áll, azonban éppen ez az a része a gazdaságnak, amely nem fogja felszívni a munkanélkülieket, így a győzelem inkább erkölcsi.