A program meghirdetett lépései:

Huszonegy lépés az egészségügy területén

I. Orvosi segítség mindenhol 15 percen belül

1. Sürgősségi osztályokat, központi ügyeleteket nyitnak azokon a területeken, ahol eddig nem voltak. Győrben, Zalaegerszegen, Miskolcon és Szolnokon. Külön gyermek sürgősségi osztályokat hoznak létre. (Megjegyzésünk: A megyei kórházaknak, így ezeknek is már van sürgősségi osztályuk.)

2. Új helikopterbázisok létrehozásával az ország minden pontjára el fognak jutni a légi mentők. Leszállópályákat létesítenek a nagy forgalmú traumatológiai és kardiológiai osztállyal rendelkező intézményekben. Az idén három, a következő években hét új mentőhelikoptert szereznek be.

3. Negyven új rohamkocsi és nyolcvan mentőkocsi beszerzésével, a mentőkocsik korszerű műszerekkel való ellátásával javítják a mentőszolgálat felszereltségét. Új mentőállomást építenek Kazincbarcikán, Záhonyban, Nyíregyházán, Túrkevén, Hajdúszoboszlón, Pétervásárán, Pápán, Dunaföldváron, Zalalövőn és Ercsiben.

II. Program annak érdekében, hogy tíz év alatt 15 százalékkal csökkenjen a daganatos betegek száma

4. Az idén induló nemzeti rákellenes program keretében szűrőbuszokkal az év végéig 53-ról 65 százalékra növelik az emlőszűrésen részt vevők arányát, és kiterjesztik a méhnyakrák-szűrést is. A férfiaknál kísérleti jelleggel elindítják a prosztatarákszűrést és kiterjesztik a vastagbélrák-szűrési programot.

5. Felújítják és korszerűsítik a megyei és regionális onkológiai központok sugárterápiás berendezéseit. Megkezdik a Közép-dunántúli Onkológiai Központ építését.

6. Egy éven belül a daganatos betegek mindenhol az országban megfelelően minősített gyógyító intézményekben kapnak ellátást.

III. A háziorvosi és járóbeteg-szakellátás korszerűsítése

7. Megteremtik annak feltételeit, hogy a gyógyítás helyét ne a finanszírozási, hanem a szakmai szabályok szabják meg. Ezért a fekvő- és járóbeteg-kasszák öszszenyitásával egységes gyógyító-megelőző kasszát hoznak létre.

8. A háziorvosi munka színvonalának emelésére támogatják több háziorvos együttműködését, vagyis a praxisközösségeket. Finanszírozással ösztönzik, hogy a háziorvosok egyre több betegség teljes kezelésére váljanak helyben alkalmassá.

Létrehozzák a kistérségekben a háziorvosok központi ügyeletének egységes rendszerét. Praxisalappal segítik a tartósan üres praxisok betöltését. A fejkvóta kialakításában jobban elismerik a háziorvosra nehezedő terheket.

IV. A gyógyszerfogyasztás ésszerűsítése

9. Ösztönzik, hogy az azonos hatóanyagú és hatású gyógyszerek közül az orvosok az olcsóbbat írják fel.

Az olcsóbb gyógyszerekhez nagyobb, a drágábbakhoz kisebb mértékben járul majd hozzá a társadalombiztosítás. Annak, aki a drágább készítményt választja, magasabb önrészt kell vállalnia.

10. A promóció és a reklám szigorúbb szabályozásával mérsékelik az indokolatlan gyógyszerfogyasztást és az orvosok érdekeltségét egy bizonyos gyártó termékének kizárólagos felírásában.

11. Átalakítják a közgyógyellátási rendszert. Biztosítják az új és korszerű gyógyszereket, de egy-egy betegre költségkeretet állapítanak meg.

V. Csökkentik az ellátásban meglévő különbségeket

12. Szabványok biztosítják majd, hogy az ország bármely pontján mindenki minőségi szolgáltatást kapjon. Olyan szakmai követelményeket érvényesítenek, amelyek alapján az egészségbiztosító a legjobb ellátást nyújtó szolgáltatóval köthet szerződést, és ellenőrizheti ezek betartását.

13. Meghatározzák a különböző szintű ellátások igénybevételi rendjét. A háziorvosok szabad megválasztása mellett ...azok, akik különleges igényeik miatt orvosilag nem indokolható vizsgálatot kérnek, vagy nem a számukra javasolt szakorvoshoz vagy kórházba mennének, kötelesek lesznek az ellátási költségek egy részét megtéríteni.

VI. A járulékfizetés rendszerének rendezése

14. Megteremtik a járulékbefizetések egyéni nyilvántartási rendszerét. Ma 500 ezer "potyautas" dolgozik, de nem fizet biztosítást.

15. Ősszel bevezetik az unión belüli ellátásokra jogosító EU-kártyákat, és elkezdik egy olyan rendszer kialakítását, amely alkalmas lesz a jogosultság és a befizetések ellenőrzésére.

16. Hatékonyabbá teszik a járulékbeszedés rendszerét...

17. A fekete- és a szürkemunka kifehérítésével bővítik a járulékfizetők körét...

18. ...Elérik, hogy minden biztosításra jogosult mögött tényleges járulékbefizetés álljon.

VII. Igazságossá teszik az egészségügyi ellátást

19. Alapcsomag kialakításával azok számára is hozzáférhetővé teszik a legszükségesebb egészségügyi ellátásokat (sürgősségi ellátás, közegészségügyi szolgáltatások, anya- és csecsemővédelem), akik nem rendelkeznek biztosítással.

20. ...Meghatározzák azokat a szolgáltatásokat, amelyek mindenkit megilletnek, aki fizeti a hozzájárulást (házi- és szakorvosi ellátás, kórházi kezelés, gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás). Az igénybe vehető ellátások, a szakmai követelmények és a beutalási rend meghatározásával lehetővé teszik, hogy az ország bármelyik pontján élő beteg hasonló színvonalú ellátást kapjon, és bezáródjanak azok a kiskapuk, amelyeken keresztül ma egy réteg a közpénzből finanszírozott szolgáltatásokból extra ellátást szerez magának.

21. A biztosítási csomagba nem beletartozó extra szolgáltatásokat (plasztikai műtét, hotelszolgálat) csak kiegészítő vagy piaci biztosítás, vagy teljes térítés mellett lehet igénybe venni.

Nyolc lépés a családtámogatásban

1. A kétszeresére emelik a családi pótlékot.

A ma három forrásból - családi pótlék, adókedvezmény és rendszeres gyermekvédelmi támogatás -, egyenlőtlenül elosztott támogatások helyett minden gyermeket nevelő család azonos, az eddiginél lényegesen magasabb összegű családi pótlékot kap jövőre. (Egyszersmind a másik két támogatási forma megszűnik.) Az egy gyereket nevelők havi 11 ezer, a kétgyermekesek gyermekenként havi 12 ezer, a három- és többgyermekesek pedig gyermekenként havi 14 ezer forint családi pótlékot kapnak.

2. Emelt összegű családi pótlék az egyedülálló szülőknek.

A gyermekeiket egyedül nevelők gyermekenként további ezer-ezer forinttal emelt összegű támogatást kapnak.

3. Az egy- és kétgyermekes családoknál beolvad a családi adókedvezmény a családi pótlékba.

Az új egységes családi pótlék az egy- és kétgyermekesek számára magasabb összegű ellátást nyújt, mint amennyi a családi pótlék és az adókedvezmény együttes összege volt. Egy kétgyermekes család ma a havi 12400 forintos családi pótlék mellett még 8000 forint adókedvezményt vehet igénybe, így a támogatás havi 20400 forint, az új családi pótlék ennél 3600 forinttal többet biztosít. Az egygyermekes családoknál ez az összeg havi 2900 forint.

4. Korlátozott mértékben megmarad a három- és többgyermekesek adókedvezménye.

Az emelt összegű családi pótlék a háromgyermekeseknél jelentősen nő. Azok, akik megfelelő nagyságú kereset híján nem, vagy csak részben jutottak hozzá a gyermekenkénti havi 10 ezer forintos adókedvezményhez, jól járnak. Akik viszont igénybe vehették, azok veszítenek az eddigi támogatásból. A jövőben is havi 4000 forint adókedvezményt érvényesíthetnek azok, akiknek jövedelme nem haladja meg a havi 280 ezer forintot. A támogatás fokozatosan, havi 330 ezer forintnál szűnik meg.

5. A rendszeres gyermekvédelmi támogatás beépül az egységes családtámogatásba.

Az új családi pótlék a legalacsonyabb jövedelműek esetében magában foglalja az eddig pénzben nyújtott rendszeres gyermekvédelmi támogatás (rgyt) öszszegét is, de nem egyszerűen összeadja ezeket, hanem magasabb, mint a családi pótlék és a segély eddigi összege. Az rgyt-t most külön kell kérelmezni az önkormányzatoktól, a jövőben ezt a családi pótlék részeként, alanyi jogon kapják a családok. Az rgyt a nehéz helyzetben élő gyermekek támogatásának átfogó rendszerévé alakul. Ennek keretében lesznek továbbra is jogosultak az alacsony jövedelmű családok gyermekei az ingyentankönyvekre, a kedvezményes és ingyenes étkezésre.

6. A leginkább rászorultak felzárkóztatása.

A legnagyobb anyagi gondokkal küzdő családok az eltartott gyermekek után külön célzott anyagi támogatást kaphatnak. Erre 20 milliárd jut.

7. A gyes mellett is lehet munkát vállalni.

A gyes akkor is jár az édesanyának, ha a gyermek egyéves korától teljes munkaidőben elmegy dolgozni.

8. A gyes munka mellett sem visel adóterhet.

A teljes munkaidőben dolgozó édesanyák jövedelmének adóztatásakor a gyest adóterhet nem viselő járandóságként veszik figyelembe.

Tizenöt lépés a munkaügyben
1. Átalakítják a munkanélküli-ellátás rendszerét. Munkanélküli-segély helyett álláskeresési támogatást és hatékony szolgáltatást biztosítanak a munkájukat elvesztőknek, hogy a lehető legrövidebb idő alatt találhassák meg új munkahelyüket.

- A jelenleg kilenc hónapig legfeljebb havi bruttó 44 ezer forintos munkanélküli járadék helyett bevezetendő álláskeresési támogatás az első három hónapban a korábbi keresethez igazodik azzal, hogy nem lehet több a minimálbér 120 százalékánál. A következő hat hónapban egységesen a minimálbér 60 százalékát lehet adni. A legnehezebb munkaerő-piaci helyzetben lévők számára az ellátás a kilenc hónap után további három hónappal meghosszabbítható. Ötven éven felülieknél hat hónappal, a nyugdíj előtt állóknál öt évvel.
Álláskeresési támogatást csak az kaphat, aki intenzíven együttműködik a munkaügyi szervezettel, amely viszont a mainál szélesebb körű, személyre szóló szolgáltatást biztosít.

2. Bevezetik az úgynevezett kékmunka lehetőségét a magánszemélyeknél alkalmi munkát - takarítás, kertgondozás, gyermekfelügyelet, javítás-karbantartás - végzők számára. Munkaadóik kedvezményes közteherjeggyel, átalányban fizethetnek járulékot utánuk. Hogy ez meg is történjen: a magánszemély munkáltató a közteherjegy után adókedvezményre lesz jogosult. Ilyen tevékenységet a jelenlegi 120 nap helyett évente 200 napig lehet majd alkalmi munkavállalói kék könyvvel végezni. Ezzel - de már az átalányban fizetett járulékkal is - szolgálati időt, nyugdíjra, illetve egészségügyi ellátásra való jogosultságot szerezhetnek.

3. A mezőgazdasági szezonálisan jelentkező idénymunkák esetében az alkalmi kék könyvvel való munkavállalás lehetőségét 45-ről 60 napra emelik.

4. Egyszersmind viszont szigorítják a munkaügyi ellenőrzést.

5. Speciális szabályokat hoznak az építőiparban, az idegenforgalomban és a vendéglátásban végzett fekete- és szürkemunka kifehérítésére.

6. A feketén foglalkoztató munkáltatók büntetőjogi számonkérésének lehetőségét is megteremtik.

7. A közbeszerzési pályázaton csak olyan cégek indulhatnak, állami támogatásokat olyan cégek kaphatnak, amelyeknél rendezettek a munkaügyi kapcsolatok, például nem volt fekete-szürke munka miatti bírságuk.

8. Garanciát teremtenek arra, hogy a munkáltatók irreálisan magas teljesítménykövetelmények előírásával ne fizethessenek a minimálbérnél kevesebbet.

9. Módosítják a munkaerő-kölcsönzés szabályait, hogy azok ne szolgáltassanak kiskaput a közterhek megfizetése alól.

10. Megszüntetik a munkavégzést akadályozó jogi korlátozásokat a munkaügyi-gyermeknevelési-szociális támogatásokban részesülőknél.

- Az álláskeresési támogatás első három hónapját követően, illetve a szociális segély mellett is lehetőség nyílik majd alkalmi munka vállalására.

- A gyesen lévő kismamák nemcsak részmunkaidőben, hanem teljes munkaidőben is állást vállalhatnak.

11. Célzottabbá teszik a legnehezebb helyzetben lévőknek lehetőséget biztosító közmunkára, közhasznú és közcélú munkára rendelkezésre álló források felhasználását. Még az idén új közmunkaprogram indul a szezonális foglalkoztatási gondok enyhítésére.

12. A szociális és munkaügyi szolgáltatások együttműködésével aktív álláskeresésre ösztönzik azokat a segélyből élőket, akik reménytelen helyzetükben már lemondtak a munkavállalásról.

13. Átalakítják a felnőttképzés támogatási rendszerét. Csak azok az intézmények kaphatnak támogatást, amelyeknél a képzésben részt vevők megfelelő arányban tudtak új munkát találni.

14. Bevezetik a prémium évek programot a versenyszférában is. Azoknál a vállalatoknál, amelyek nagyobb struktúraváltást hajtanak végre, létszámukat bővítik, ha a nyugdíj előtt álló dolgozók vállalják a részmunkaidős foglalkoztatást, s ezzel az alacsonyabb fizetést, a járulékaikat állami támogatásként kiegészítik.

15. Átalakítják a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához nyújtott támogatások feltételeit, hogy azok ne adjanak lehetőséget súlyos visszaélésekre.

Tizennégy lépés a szakképzésben
1. Bevezetik a munkavállallói képzési kártyát.

2. Kiemelten támogatják a hiányszakmák oktatását.

3. Felére csökken az Országos Képzési Jegyzékben szerplő szakmák száma.

4. A munkaerőpiac által igényelt szakmák oktatására kiegészítő normatívát biztosítanak.

5. 2006-tól a szakiskolákban előkészítő képzést indítanak azon fiatalok számára, akik nem tudták megszerezni az alapfokú iskolai végzettséget.

6. Részben uniós, részben munkaerőpiaci forrásból 22 térségi integrált szakképző központot hoznak létre.

7. Tanácsadó testületeket hoznak létre a szakképző központokban.

8. A tanulószerződéses fiatalok számát 22 ezerről 26 ezerre növelik.

9. Átalakítják a vizsgakövetelményeket.

10. Az ötven év felettiek támogatással szerezhetnek új szakképesítést.

11. A 9. és a 10. osztályban növelik a gyakorlati képzés szerepét.

12. Finanszírozzák a szakiskolások pályaorientációs, szakmai és szakmacsoportos alapképzését.

13. Felnőttképzésben is biztosítják a megfelelő gyakorlatik képzést.

14. Az Útravaló ösztöndíjprogram keretében kétezer fiatal kap támogatást.

Panelprogram:

1. az állam hozzájárul a panellakások korszerűsítéséhez.
Azoknak, akik nem tudják kifizetni az eddigi felújítási pályázatoknál szükséges egyharmados önrészt, az állam meghitelezi ezt. Úgy kalkulálnak, hogy egy átlagos panellakás felújítása - a nyílászárók cseréjével - 1 millió 200 ezer forintba kerül. Ennek egyharmadát fizetné a lakó vagy a lakóközösség, egyharmadát a helyi önkormányzat, egyharmadát pedig az állam. A kormány húszmilliárd forintos alapot különített el, amelyből a lakók (lakóközösségek) és az önkormányzatok is önrészhitelhez juthatnának. A kölcsön alacsony és fix kamatozású, futamideje tizenöt év - két év türelmi idővel. Ez után a havi törlesztőrészlet körülbelül 5000 forint lesz, amiből 3100 forint a tőketartozás és 1900 forint a kamattörlesztés. A legnehezebb helyzetben lévőknél - azoknál, akik lakhatási támogatásra jogosultak - az állam átvállalja a kamat törlesztését. Az elkülönített összeg körülbelül húszezer lakás felújítására elegendő.

2. többelemes intézkedéscsomaggal olcsóbbá szeretnék tenni a távhőszolgáltatást.
Csökkentik a távfűtéshez kapcsolódó adókat. A kormány mindent megtesz azért, hogy rávegye az erőműveket és az elosztókat a lehető legalacsonyabb költségszintű működésre. Ezenkívül elősegíti, hogy a hőfogyasztást egyénileg lehessen mérni és szabályozni. A cél az, hogy a következő két-három évben évente 5-10 százalékkal kelljen kevesebbet fizetni a távhőért. Erre van mód: Nyíregyházán például hasonló lépésekkel az előző fűtési szezonban 100 millió forintot spóroltak.

E két programpont együttesen 50 ezer panellakást is elérhet az ötszázezerből.

3. újabb lakótelepi rendőrségek felállítása. Idén tizenegy, jövőre hat új rendőrőrsöt alakítanak ki. A cél az, hogy 2010-re valamennyi, legalább ezerlakásos lakótelepen legyen rendőrség. A program része a lakótelepi klubok, öntevékeny körök támogatása is a lakótelepi környezet szépítéséért.

Adóügyi lépések:

Áfa: 2006. január elsejétől a jelenlegi 25-ről 20 százalékra csökken az általános forgalmi adó normál kulcsa. (A kormány azzal számol, hogy ezáltal négy százalékkal mérséklődhet a lakosság fogyasztásának felét kitevő termékek és szolgáltatások ára. Olcsóbb lesz egyebek között az áram, a benzin és a gázolaj, csökkennek a lakásárak, a telefon- és távközlési díjak, kevesebbet kell fizetni a tartós fogyasztási cikkekért, az élelmiszerek egyharmadáért, például akávéért, édességekért, ásványvízért.)

Intézkedések a személyi jövedelemadózásban öt évre előre:
2006-ban a jelenlegi 1 millió 500 ezer forintról 1 millió 550 ezer forintra emelnék a felső szja-kulcs határát, az azt meghaladó jövedelmeket 38 helyett 36 százalékos adó terhelné.
Adókedvezmény járna az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári befizetések utáni adókedvezmény.
A munkáltatók - az étkezési támogatás és az utazási költségtérítés kivételével - a bér legfeljebb 15 százalékát, maximum évi 500 ezer forintot adhatnának adómentes természetbeni juttatásként a dolgozóiknak.
2007-ben további 150 ezer, 2008-ban újabb kétszázezer, 2009-ben négyszázezer, 2010-ben pedig hétszázezer forinttal növekedne a 18 százalékos adókulcs határa. Az évtized végén hárommillió forintig 18 százalékos lenne a kulcs.

A kormány öt éven keresztül változatlanul hagyná az adómértékeket.
A mostani számítások szerint - a várható béremeléseket is figyelembe véve - az átlagkeresetet 25 százalékkal meghaladó jövedelmek is az alsó kulcs alá esnek majd.
Az elkülönülten adózó jövedelmek mai 25 százalékos kulcsa 18 százalékra csökkenne.

Szakmai egyeztetés folyik arról az elképzelésről, hogy a több millió forint értékű betéteket és részvénybefektetéseket 2007-től tízszázalékos adó terhelje.

2010-ben 18 százalékra emelkedne a kamatjövedelmek és a tőzsdei árfolyamnyereség adója.

Egészségügyi hozzájárulás: A korábban tervezett és törvényben rögzített 2100 forint helyett 1950 forintra mérsékelné a kormány idén novembertől az alkalmazottanként havonta fizetendő tételes egészségügyi hozzájárulást, ami 2006 novemberében szűnne meg teljesen.

Kisösszegű kifizetések: Járulékkötelessé tennék a kisösszegű kifizetéseket, valamint a munkáltató által a meghatározott limiten felül biztosított természetbeni juttatásokat. Szigorítanák a vállalatcsoporton belüli juttatások elszámolását.

Társadalombiztosítási járulék: 2007-ben három, 2009-ben pedig további két százalékpontos társadalombiztosítási járulékcsökkentést javasol a kormány a parlamentnek.

Helyi iparűzési adó: jövőre az adó összegét teljes egészében le lehet majd vonni a társasági adó alapjából. A vállalkozásokat már csak 1,68 százalék terhelné a kivetett kétszázalékos iparűzési adóból, a maradék 0,32 százalékot a költségvetés vállalná. A külföldi telephelyen végzett tevékenységből származó bevétel után nem kellene iparűzési adót fizetni.
Az adónem megszüntetését 2008-tól tartják lehetségesnek. A mai kétszázalékos maximális mértékből egy százalékot más helyi, csak a vállalkozásokat érintő adókból szednének be az önkormányzatok. Választhatnának az ingatlan-, a nyereség- vagy a személyi jövedelemadó alapú adóztatás között, sőt ökoadóval is kiválthatnák az iparűzési adót. A másik egy százalékot a költségvetéstől kapnák meg a helyhatóságok.

Társasági adó: 2006-tól speciális esetekben kétkulcsos lenne a társasági adó. Ötmillió forint adóalapig csak tíz százalékot kellene fizetni, az a fölötti részt továbbra is 16 százalékos adó terhelné azoknak a válallkozásoknak az esetében, amelyek átlagosan legalább a minimálbér kétszerese után fizetnek járulékot a foglalkoztatottak után, és nem vesznek igénybe más adókedvezményt.

Luxusadó: a százmillió forint forgalmi érték fölötti ingatlanok tulajdonosainak 2006-tól a százmillió forint fölötti rész 0,5 százalékának megfelelő adót kellene fizetniük. Az ebből származó ötmilliárd forint bevételt az önkormányzatok kapnák meg. A helyhatóságok különösen indokolt esetben az adó húsz százalékát méltányosságból elengedhetnék.

Hét lépés az agráriumban:

1. Az állattenyésztés versenyképességének javítása.
Azt szeretnék elérni, hogy a növénytermesztés egy, az állatenyésztés kétharmados arányban részesedjék a mezőgazdasági termelésből a mai 53/47 százalékos arány helyett. A változással másfél millió tonnával növekedne a belföldi gabona felhasználás. Olyan támogatási formákat kívántak találni, amelyek révén a pénz a termelőknél marad, ezért választották az állatjóléttel és állategészségüggyel összefüggő kiadások egy részének átvállalását. Az elképzelések szerint az állattartókat megillető nemzeti támogatásból az állati hulladékok és melléktermékek ártalmatlanításának, valamint az állat-egészségügyi kezelések költségeinek egy részét átvállalná az állam. Az állam még az idén kedvezményes hitelt biztosít az állattenyésztőknek ősszel a takarmánykukorica felvásárlásához, jövőre pedig 3,5 millió sertés után egyenként 1800 forintos, 420 ezer tonna baromfi esetében pedig kilónként 9,50 forintos támogatást nyújt.
Enyhíteni kívánják az EU-ban alkalmazottnál szigorúbb magyar állatjóléti, környezetvédelmi és trágyakezelési szabályokat. Ezért a környezetvédelmi tárca hozzájárulásával - egyebek mellett - meghosszabbítják az év végén lejáró trágyakezelési moratóriumot.
Az állattartók egy része az elmúlt évek átalakulási folyamatai miatt kénytelen drágábban, bérelt földön, vagy csak vásárolt takarmánnyal gazdálkodni. Ráadásul az EU szabályozása szerint a földterület nagyságából számolják vissza, hogy milyen környezeti terheléssel, mennyi állatot tarthat az adott gazdálkodó. Ezen az ellentmondáson is változtatni akarnak, például állami földek cseréjével, bérbe adásával. Ennek érdekében már az idén 150 állattartó juthat a nemzeti földalapból takarmánytermelésre alkalmas földhöz vásárlás vagy haszonbérlet úján.

2. A növénytermesztés szerkezetének átalakítása.
A gabonafélék mellett a jövőben az alternatív energia alapanyagának előállítására ösztönzik a gazdálkodókat. Az elképzelések szerint 200 ezer hektár, jelenleg még mezőgazdasági hasznosítású területen kerülhet sor biomassza alapanyagául szolgáló növények termesztésére. (Ez egyben egymillió tonna gabonát termő területet von ki.) Ösztönözni kívánják az energetikai célú növénytermesztés elterjedését, szeptembertől hektáronként hétezer forintnyi plusztámogatást nyújt az állam az ilyen célú növények termeléséhez. Energiaerdő esetében a többlettámogatás 50 ezer forint lesz hektáronként. Könnyebbséget jelent a jövőben a növénytermesztőknek az is, hogy 2006-tól mentesülnek hektáronként 600 forint vízkészletjárulék fizetése alól.

3. A termőföldhasználat ésszerűsítése.
Az állattartók egy része az elmúlt évek átalakulási folyamatai miatt kénytelen drágábban, bérelt földön, vagy csak vásárolt takarmánnyal gazdálkodni. Ráadásul az EU szabályozása szerint a földterület nagyságából számolják vissza, hogy milyen környezeti terheléssel, mennyi állatot tarthat az adott gazdálkodó. Ezen az ellentmondáson is változtatni akarnak, például állami földek cseréjével, bérbe adásával. Ennek érdekében már az idén 150 állattartó juthat a nemzeti földalapból takarmánytermelésre alkalmas földhöz vásárlás vagy haszonbérlet úján.

4. Egységes szaktanácsadási rendszer kialakítása.
Az agrártanácsadás erősítését is célul tűzték ki, és nemzeti agrárbiztosítási alap létrehozását is tervezik, amelyet a költségvetés is finanszíroz. Így az üzleti alapon nem biztosítható - például az aszály vagy a téli fagy - károk esetén is kaphatnának az alap tagjai kártérítést. Egy később kidolgozandó tarifarendszer szerint kell majd a kötelező tagdíjat megfizetni. Lesz lehetőség a rendszeren kívül maradni, ám ilyen esetben a gazda nem számíthat kárenyhítésre.

5. A szövetkezeti üzletrészek átadása.
A kormány régi adósságát, az államhoz került - mintegy 60 milliárd forint névértékű - szövetkezeti üzletrész sorsát is rendezni fogja a Száz lépés programban. A még működő szervezetek üzletrészeit az államtól 49 évre vagyonkezelésre térítésmentesen megkapják. Közben bármikor megvásárolhatják. A már nem működő, felszámolt szervezetek üzletrészei esetén csak az alanyi jogú tulajdonosokat kárpótolják a névérték mintegy 30 százalékán.

6. Nemzeti agrárbiztosítási alap létrehozása.
A Száz lépés programban újra indítanak szüneteltetett szociális programokat is. Ilyen lesz az "földért életjáradékot" program felelevenítése. A felmérések szerint ezzel további 5-6 ezren szerezhetnek átlagosan havi 31-32 ezer forintos járadékot.

7. A magyar élelmiszerek piacra jutásának könnyítése.
Az uniós élelmiszerpiac negatív hatásaitól a magyar fogyasztókat és termelőket egyaránt meg akarják védeni. A jövőben még inkább élnek a szállítás közbeni ellenőrzések lehetőségével. Sorozatos ellenőrzésre számíthatnak a kereskedelmi szervezeteknél és logisztikai központokban is. Közben a jó és magasabb élvezeti hasznot nyújtó magyar áru mellett kampányolnak majd. Ezzel felzárkózhat Magyarország azok közé, amelyek kormányzati szinten népszerűsítik élelmiszereiket. Az év végéig törvény készül a különleges, helyi kultúrát megőrző élelmiszerek készítéséről és forgalmazásáról is.