A londoni üzleti napilap helyszíni riportja azt írja, hogy a miskolci Fazekas Henrik általános iskola hamarosan "annak a robbanással fenyegető jogi ütközetnek" a középpontjában találja magát, amely "az elkülönítést alkalmazó magyar iskolák ügyében" indul. A lap által idézett jogvédő csoportok szerint az iskolai szegregációt és megkülönböztetést tiltó törvényt sérti az, hogy a Fazekasba szinte kizárólag roma gyerekek járnak, a néhány száz méterre lévő Komlós iskolába pedig csaknem kivétel nélkül "fehérek".

A Financial Times megírja, hogy az Esélyt a hátrányos helyzetű gyerekeknek nevű alapítvány a múlt hónapban keresetet nyújtott be a megyei bíróságra, amellyel azt akarja kimondatni, hogy törvénytelen a gyerekek származás szerint megosztása a miskolci iskolákban. Farkas Lilla, az alapítvány ügyvédje a brit lapnak azt mondta: a siker hasonló precedenst teremtene, mint az az 1951-es kansasi per, amely rákényszerítette az amerikai iskolai körzeteket az összevonásra.

A cikk szerint ugyanakkor az iskolások Miskolcon tapasztalt megosztása egész Magyarországra és a közép-kelet-európai térségre jellemző. Magyarországon, ahol a lakosság 7 százaléka roma, az oktatási tárca becslése szerint a roma gyerekek 25 százaléka jár többségében cigányokból álló osztályokba - áll a lapban.

Ennek okai között az elemzés megemlíti, hogy az ENSZ Fejlesztési Programja (UNDP) szerint a térségben gyakorlatszerűen rakják át a tanulási vagy szellemi hátrányokkal küszködőknek kidolgozott oktatási programokba azokat a "többségi fehér" iskolákba járó roma gyerekeket, akik lassabban haladnak tanulmányaikkal vagy viselkedési zavarokat mutatnak.

Magyarországon, ahol a "fehér" diákoknak mindössze a 2 százaléka minősül szellemi fogyatékosnak - ez valamivel kevesebb az EU-átlagnál -, a roma gyerekek 20 százalékára ragasztják rá ezt a minősítést, és legtöbbjüket külön osztályokba, gyakran többségi roma iskolákba teszik át - írta a Financial Times.

A lap által idézett jogvédő csoportok szerint a szegregációnak alapvető szerepe van a nyomor állandósulásában a roma népesség körében, mivel óhatatlanul alacsonyabb oktatási színvonalat és elvárásokat eredményez. Nem meglepő, hogy a roma lakosságon belül 70 százalék a munkanélküliek aránya, az országos átlag tízszerese - áll a cikkben.

A Financial Times szerint ráadásul a probléma valószínűleg csak romlik, mivel a magyar lakosság gyorsan fogy és öregszik, ezen belül azonban a roma népesség gyorsan gyarapszik. A bírálók szerint a magyar oktatásügyből éppen akkor kerül ki mind több, állami segélyre szoruló "lecsúszott", amikor az országnak egyre több fiatal, termelékeny dolgozóra lenne szüksége a társadalombiztosítási költségek finanszírozhatóságához - írta a brit lap.
A UNDP egyik szakértője a jelenséget az oktatásügy "időzített bombájának" nevezte.

A cikk szerint ugyanakkor a hirtelen integráció "viharos ellenállásba" ütközne a szülők és a helyi hivatalnokok részéről, akik attól tartanak, hogy a cigány gyerekek megjelenése az oktatás színvonalát, a fegyelmet és a higiéniát veszélyeztetné - áll a Financial Timesban.

A brit lapnak Kormos Vilmos, a miskolci önkormányzat oktatási osztályának vezetője azt mondta: túlzott leegyszerűsítés a kérdést roma ügyként kezelni, mert az egyben lakáskérdés, munkanélküliségi kérdés, a családi élet kérdése, és a gyerekek öltöztetésének és mosdatásának kérdése. Kormos, aki az Esélyt a hátrányos helyzetű gyerekeknek alapítvány bírósági keresetét "ostobaságnak" minősítette, azt mondta: a miskolci roma szülők legalább olyan hevesen elleneznék az összevonást, mint a "fehér szülők".

Ezzel bizonyos mértékig az összevonás szószolói is egyetértenek. Daróczi Gábor, az oktatási tárca illetékes miniszteri biztosa - maga is roma - azt mondta a Financial Timesnak: a cigány szülők gyakran maguk szeretnék, ha a gyerekek közeli iskolákba járnának, barátokkal és rokonokkal. Hozzátette ugyanakkor: a roma szülők zöme kevés információval bír, és nincs tudatában annak, hogy jogosult más iskolát választani.
(MTI)