A tulipános forradalom nyomai

Öcsém, micsoda shopping volt! - a biskeki fiatalember a kiégett kínai áruházra mutat. A kirgiz fővárosban még számos üzlet viseli annak a fosztogatásnak a nyomát, amely az Aszkar Akajev korábbi elnököt március 24-én elűző tulipános forradalmat követte. Az egynapos "szarkaforradalom" alatt a 25 éves Nurlan az egyik biskeki lap szerkesztőségét védte a számítógépekre és faxokra szemet vető tömegtől.

A zavargások megismétlődésétől való félelem is közrejátszhatott abban, hogy vasárnap feltűnő csendben, elsöprő többséggel elnökké választották a forradalom vezéralakját, Kurmanbek Bakijev ideiglenes államfőt. "Száznapos a tulipános forradalom" - a felirat a nemzeti könyvtárban rendezett fényképkiállítás látogatóit köszönti. A tömeg élén Bakijev - kezében nárcisszal. Akajev kiűzetése mellett egy másik képsor áll: ennek az elején Demszky Gábor főpolgármester parolázik - az akkor még hivatalban lévő Akajevvel. A kiállítás József Attilát mutatja be. - A romantikus Petőfit kirgiz fordításban is ismerem, de József Attilát nem - vallja be egy kósza vendég. A kirgiz tudományos akadémia történésze Byron mellett Petőfit kedveli a legjobban, bár ő maga szabad idejében inkább japán verseket ültet át kirgiz nyelvre oroszból.

Japán számos területen jelen van: mezőgazdasági gépeket adott a közép-ázsiai országnak és létrehozta az ingyenes japánnyelv-tanulást biztosító kulturális centrumot. A központ a polgármesteri hivatal közelében áll, nem messze a tizenegy éve félbehagyott szállodától. Az építkezés szintén japán támogatásból indult, ám a pénz másfelé szivárgott. A nem létező szálloda mellett a "láthatatlan nagyságok panteonja" áll. A mű látható része valójában egy talapzat. A szerteágazó kockákon a kirgiz tudomány és kultúra képviselői álltak. Ám néhány éve, egy éjszaka az ember nagyságú szobroknak lába kelt. Csakúgy, mint a város csatornafedeleinek. Hogy néhány a helyén maradt, az kizárólag a fémtolvajok hanyagságának tudható be.

- Valamiből élni kell - rándítja meg a vállát egy járdaszegélyen üldögélő napszámos. A déli Dzsalálábádból érkezett feketemunkás egyike annak a becslések szerint 300 ezer embernek, aki nyilvántartás nélkül él a hivatalosan 700 ezres városban. Azt mondja, "tőzsdézik": az úton elguruló autókból kikiabálók állásajánlatai közt válogat: mezőgazdasági munka, építkezés, költöztetés. Egy jó hónapban 8000 szomot is megkeres (1 szom kb. 4 forint) - ami nem is rossz a 650 szomos nyugdíjjal vagy a kétezer körüli rendőri fizetéssel összevetve.

- Jönnek délről, át kéne adni az egészet a tádzsikoknak, nekünk meg egyesülnünk Kazahsztánnal - a taxis sűrű anyázások közepette emlékezik meg a Szovjetunió széthullásáról. - A gyerekeim azt hiszik, csak kitaláltam, hogy gyerekkoromban Bakuba mehettem úttörőtáborba, hogy ingyen volt az iskola, hogy aszfalt volt ezen a nyomorult úton - mondja Turat, miközben a drótokkal beindított Ladáján széthordott mezőgazdasági épületek romjaival szegélyezett kavicsos úton döcögünk.

Az 53 éves férfi teheneket tart, a főváros környéki településeken kétnaponta fuvaroz. - Mi egy modern ország vagyunk - mondja a papírjai híján választójogával nem élő Turat, majd az istállóból iskolává alakított épület mellett újra begyújtja a Ladát.

Bakijev választási plakátja Biskekben
Bakijev választási plakátja Biskekben
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.