A szakember visszakérdezett: "Mikor lesznek már gyakoribbak a sok ember halálát okozó erős és tartós hőhullámok, a házakat elsöprő árvizek, a fákat kicsavaró nyári viharok Magyarországon? Ilyet nyilván nem kérdezne, pedig ezek is az éghajlatváltozás prognosztizált következményei közé tartoznak."

Sűrűsödnek-e az évszaktól eltérő időjárási jelenségek (hétfőn például legalább húsz helyen volt az országban felhőszakadás)? A viharokból, jégverésekből mi írható a felmelegedés számlájára? Takács-Sánta válasza: "Egy-egy szélsőséges esemény önmagában még nem feltétlenül írható az éghajlatváltozás számlájára. Ám amikor ezek a korábbinál gyakrabban ismétlődnek, már teljes joggal gyanakodhatunk. Az ELTE meteorológiai tanszékén folytatott kutatások szerint a Kárpát-medencében erőteljes növekvő trend figyelhető meg a nagy, illetve extrém csapadékot hozó napok száma tekintetében az elmúlt nagyjából harminc évben. Szintúgy igaz az is, hogy ugyanebben az időszakban az éves csapadék kevesebb nap alatt hullott le, mint korábban. Talán mondani sem kell, hogy mindez - különösen akkor, ha a tendencia folytatódik - növeli az árvizek veszélyét, továbbá a növények vízhasznosítása szempontjából is negatív folyamat."

Mennyire biztosak ma az előrejelzések? Van ebben közmegegyezés? - Takács-Sánta elmondta: "Az előrejelzések igen bizonytalanok, és azok is maradnak, mivel az éghajlati rendszer nagyon komplex. A bizonytalanságot legfeljebb csökkenteni lehet. Ugyanakkor néhány alapkérdésben a konszenzus ma már gyakorlatilag teljes körű. Szinte senki sem vitatja már például a globális felmelegedés tényét, és azt sem, hogy döntően emberi hatásokra történik. Magyarország tekintetében széles körű az egyetértés például arról, hogy a következő évtizedekben szárazodás várható, különösen nyáron."

Mi lesz a Balatonnal, és hogyan változik például a Mátra időjárása? Az ökológus szerint "igen valószínű, hogy a következő évtizedekben a megszokottnál gyakoribb lesz a Balatonban az alacsony vízszint, mivel a csapadékmennyiség csökkenése várható, különösen nyáron. A Mátrára viszont nincsenek előrejelzések. Egyébként is szűkölködünk az ilyen kisebb térléptékű előrejelzésekben. Minél kisebb térléptékben próbálunk előrejelzéseket készíteni, annál nagyobb a bizonytalanság."

Lehetségesnek tartja-e, hogy már réges-régen megvan a kőolaj alternatívája, de a gazdasági érdekek erősebbek? - Takács-Sánta szerint "Mindannyian ismerjük a kőolajnak (valamint az éghajlatváltozásért éppúgy okolható kőszénnek és földgáznak) jó néhány alternatíváját. Különösen a megújuló energiaforrásokat (napenergia) lehet itt kiemelni. Tény, hogy nagyon erős érdekek állnak a fosszilis tüzelőanyagok dominanciájának fennmaradása mellett. Ugyanakkor egyéb akadályok is gátolják az alternatív energiaforrások térnyerését, például infrastrukturális kényszerek. Például, ha szerzünk is valahonnan egy napelemes autót, vajon hol találunk hozzá töltőállomást?"

A teljes vita a http://www.nol.hu/eghajlatvaltozas címen olvasható.