Bihari Mihály alkotmánybíró, az ügy előadóbírája kifejtette, hogy az idén és a korábban érettségizettek felsőoktatásba kerülése szempontjából kis mértékű esélyegyenlőtlenség állapítható meg. A jogegyenlőség elvét azonban nem sértik a felvételi pontok számítására vonatkozó kormányrendeletek, megsemmisítésük pedig anarchisztikus állapotokat idézett volna elő.

Bihari Mihály elmondta: az AB keddi teljes ülésén megállapította, hogy a felvételi eljárásra és az érettségi vizsgára vonatkozó kormányrendeletek nem alkotmányellenesek, nem sértik a jogegyenlőség elvét. Ezért a megsemmisítésükre irányuló indítványokat elutasította.

Ugyanakkor a testület hivatalból eljárva észlelte, hogy mulasztott a jogalkotó, amikor nem tett meg mindent az esélyegyenlőtlenség kiküszöbölése érdekében.

A két egymás mellett élő felvételi rendszer pontszámítása, illetve a kétszintű érettségi bevezetése ugyanis kisebb esélyegyenlőtlenséget okozott a később érettségizettek rovására, illetve a korábban érettségizettek javára.

Bihari Mihály megjegyezte: ennek az az oka, hogy míg a korábban érettségizettek teljesítményét csak osztályzattal értékelték, amit utólag már nem lehet százalékosan is kiszámítani, például hogy egy korábban szerzett jeles érettségi 100 vagy éppen csak 90 százalékot ér. Ugyanakkor az idén érettségizettek teljesítményének értékelését százalékos formában írta elő a jogalkotó. Ez az eltérés kismértékű, 6-8 százalékos, tehát nem elemi, robbanásszerű esélyegyenlőtlenséget okozott a különböző évben érettségizettek között.

Ezért az Alkotmánybíróság a jogalkotó számára korrekciós kötelezettséget írt elő, amire ez év végéig adott határidőt. A jogalkotó feladata, hogy ez idő alatt dolgozzon ki olyan szisztémát, amely megszünteti az eltérő évben érettségizettek között a pontszámításban megmutatkozó esélyegyenlőtlenséget.

Bihari Mihály kifejtette: egy olyan bonyolult, több mint  százezer felvételizőt, továbbá tanáraikat és szüleiket érintő, a középfokú és a felsőfokú oktatás határán működő rendszernek, mint amilyen a felvételi, a megváltoztatását nem csak formálisan, a kellő időben kell nyilvánosságra hozni, ami ez esetben megtörtént, de időt kell arra is biztosítani, hogy az érintettekben  tudatosulhasson, döntéseiknél figyelembe vehessék a rendszer megváltozását, mi több, a két rendszer egyidejű egymás mellett éléséből fakadó következményeket. Mindezt a jogbiztonság alkotmányos elve követeli meg.

Bihari Mihály hozzáfűzte: amikor az Alkotmánybíróság nem semmisítette meg a vizsgált kormányrendeleteket, a jogbiztonság követelményére is tekintettel volt, hiszen a megsemmisítés anarchisztikus állapotokat idézett volna elő százezrek számára.

Az oktatási tárca megnyugvással fogadta az Alkotmánybíróság döntését

Az oktatási tárca megnyugvással fogadta, hogy az Alkotmánybíróság döntése a felvételi pontszámításról lehetővé tette az idei felvételi eljárás nyugodt befejezését, lebonyolítását - közölte a minisztérium sajtóirodája kedden.

(forrás: MTI)