A probléma nem egyedi, mert az Országos Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (ORKI) adatai szerint a hazai intézeteknek csak 68-70 százalékában van klíma a legfontosabb helyiségekben: például az intenzív osztályokon, a vértárolókban, a központi laborokban és egyes diagnosztikai helyeken. Néhány luxuskórterem kivételével a betegszobákban egyáltalán nincs léghűtés, de a kórházak kereken harmadának a műtőiből is hiányzik a hűtőberendezés. A legtöbb helyen csak a nyitott ablak, illetve a huzat enyhítheti a hőséget.

Az ok: a pénzhiány. Az Állami Számvevőszék minap nyilvánosságra hozott jelentése is megerősíti: az intézmények tulajdonosainak még a legszükségesebb állagmegóvásra sincs pénzük.

Az elmaradt fejlesztések miatt a kórházak 96 százaléka nem felel meg a minimális tárgyi feltételeknek, így legfeljebb határozottidejű működési engedélyük van. A klíma pedig nem is része a kötelezően előírt eszközöknek. Az emberek még tűrik a hőséget, a gépek azonban csődöt mondanak. Az ultrahang-berendezés nem mutat semmit, ha verejtékben úszik a beteg, de a diagnosztikai műszerek is “megbolondulnak”, és ontják a hamis leleteket.

– Műtőblokk-felújítás ma már nem történhet modern léghűtő berendezés beszerelése nélkül – állítja Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke. S bár a megújított műtők üzemeltetési költsége csökkent, a klímák energiaigénye jelentős többletköltséggel jár. A hűtés egy ezerágyas kórház energiaköltségét 20 százalékkal növeli. A kórházak közpénzből finanszírozott beruházásainak ellenőrzéséről szóló ÁSZ-jelentés szerint a többletköltség visszaveti az új műtők kihasználtságát. A kisvárdai, a karcagi és a balassagyarmati városi kórházban például a korábbinál kevesebb beavatkozást végeznek.