- Az uniós csatlakozást követően az országot elárasztotta az alacsony minőségű és olcsó feldolgozott élelmiszer. Magyarország azonban nem lesz "Európa élelmiszer-termelésének szemétlerakó helye" - jelentette ki tegnap Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a gazdasági tárca külpiaci értekezletén. Az agrártárca első embere további határozott lépéseket ígért ennek érdekében, utalva egy kereskedőlánc (a Lidl) egyik áruházának közelmúltbeli bezárására. Az egyik legfontosabb feladat - hangsúlyozta a miniszter - az agrárimport növekedési ütemének további, jelentős mérséklése.

Gráf József kijelentései némi csodálkozást keltettek szakmai körökben.

- Nem csak a magyar termelők, de a magyar fogyasztók érdeke is, hogy a gyenge minőségű élelmiszerek behozatalának gátat vessen a kormányzat, ez azonban cseppet sem egyszerű feladat - emelte ki Raskó György agrárközgazdász, aki - mint mondta - kissé abszurdnak tartaná, hogy az agrárimport korlátozásának gondolata akárcsak felmerüljön egy uniós tagállamban, amely ráadásul dupla annyi agrárterméket ad el a közös piacon, mint amennyit onnan megvásárol. A "keménykedés" ugyanis válaszlépésekkel járhat, amelyek nagyobb veszteséget okozhatnak az agrárium számára, mint a növekvő import. Azért persze a hamisítványok, a gyenge minőségű vagy a dömpingáron behozott termékek visszaszorítására vannak lehetőségek, amiket meg is kell ragadni, ám ezek inkább fogyasztóvédelmi intézkedések, így piaci hozadékuk a gazdálkodók számára a nullával egyenlő - fűzte hozzá a szakember.

A kereskedők érzékelik, hogy a politika előttük ismeretlen okból megpróbál beavatkozni a piaci folyamatokba - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki kormányoldalról az árkommandó ötletét, míg az ellenzéki pártok részéről a hatósági árak kézbentartásának igényét említette példaként. Tudomásul kell venni, hogy a versenyképesebb beszállítótól származó, ezért olcsóbb termékek beáramlásának megállítására nincs jogi lehetőség. Ha a politikusok mégis kísérleteznének ezzel, a válaszlépés aligha marad el - közölte Vámos György. Az egymással versengő kereskedők a főtitkár szerint abban érdekeltek, hogy amit lehet, Magyarországon szerezzenek be, hiszen különösen ilyen magas üzemanyagárak mellett a szállítás alaposan megnövelheti költségeiket. A közhiedelemmel ellentétben a boltosok nem berzenkednek az előírások betartásának tüzetesebb ellenőrzése ellen sem, hiszen az élelmiszer-biztonság folyamatos javítása nekik is érdekük.

A hivatalos statisztikák láttán persze érthető az igény, hogy az agrárkormányzat tegyen valamit az uniós piaci versenyben alulmaradni látszó mezőgazdasági termelőkért. Az agrárimport tavaly az első negyedévben - tehát még az uniós csatlakozást megelőző időszakban - 24 százalékkal nőtt 2003-hoz képest. A bővülés üteme az idei év első negyedében 17,5 százalékra lassult ugyan, ám még így is jócskán meghaladja a magyar agrárkivitel idei első háromhavi 13 százalékos növekedési ütemét.

A beáramló import alaposan lenyomta az agrártermékek árát is, ami jó hír a kereskedőknek és a fogyasztóknak, ám rossz a gazdálkodóknak. A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi jelentése szerint a mezőgazdasági termelői árak idén január és július között 11,5 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint a múlt év hasonló időszakában. Bár tavaly aratáskor rekordtermést takarítottak be, a gazdák pénztárcája az uniós intervenció ellenére sem vastagodott: a növényi termékek árszintje 24,2 százalékkal csökkent. A gabonafélékért 41, a burgonyáért 54,5 százalékkal kevesebbet kaptak a földből élők. Az állati termékek árszintje ugyan 6,7 százalékkal nőtt, ám itt sincs ok a derűlátásra. Régen röfögött már ilyen kevés sertés az ólakban, a vágóállatok termelői ára mégis csak 9 százalékkal nőtt, és a tejért is csak 6,4 százalékkal tudtak többet kicsikarni a gazdák.

Fórián Zoltán, az Agrár-Európa Tanácsadó Kft. igazgatója szerint az import élénkülése is szerepet játszott az árak szinten tartásában. A szakértő emlékeztetett arra, hogy a csatlakozáskor számos velünk együtt csatlakozó ország tudta növelni magyarországi agrárexportját. De nemcsak a szlovák tejjel vagy a lengyel cukorral ismerkedhettek meg a magyar vásárlók, hanem a francia sajtokkal és a dán sertéshússal is.

Brüsszel a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) nyomásának engedve kénytelen lefaragni az agrárkivitelhez nyújtott közösségi támogatást, így az unió közös piacán több termékből is túltermelés van. A felesleg egy része így a magyar piacra zúdult. A helyzet Raskó György szerint egy darabig nem is fog változni. Ahhoz ugyanis meg kellene reformálni az uniós agrártámogatási rendszert, amelyről egyes tagállamok hallani sem akarnak.

Az üzletláncokkal szemben is határozottabb fellépést ígér az agrárminiszter