Hadüzenet a külföldi élelmiszernek?

A januári áfacsökkentéskor ígért árfigyelés után újabb utalással gazdagította a kevéssé piacbarát kormányzati megnyilatkozások tárát Gráf József. Az agrárminiszter az egyik legfontosabb feladatnak az élelmiszerimport növekedési ütemének további mérséklését tartja.

- Az uniós csatlakozást követően az országot elárasztotta az alacsony minőségű és olcsó feldolgozott élelmiszer. Magyarország azonban nem lesz "Európa élelmiszer-termelésének szemétlerakó helye" - jelentette ki tegnap Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter a gazdasági tárca külpiaci értekezletén. Az agrártárca első embere további határozott lépéseket ígért ennek érdekében, utalva egy kereskedőlánc (a Lidl) egyik áruházának közelmúltbeli bezárására. Az egyik legfontosabb feladat - hangsúlyozta a miniszter - az agrárimport növekedési ütemének további, jelentős mérséklése.

Gráf József kijelentései némi csodálkozást keltettek szakmai körökben.

- Nem csak a magyar termelők, de a magyar fogyasztók érdeke is, hogy a gyenge minőségű élelmiszerek behozatalának gátat vessen a kormányzat, ez azonban cseppet sem egyszerű feladat - emelte ki Raskó György agrárközgazdász, aki - mint mondta - kissé abszurdnak tartaná, hogy az agrárimport korlátozásának gondolata akárcsak felmerüljön egy uniós tagállamban, amely ráadásul dupla annyi agrárterméket ad el a közös piacon, mint amennyit onnan megvásárol. A "keménykedés" ugyanis válaszlépésekkel járhat, amelyek nagyobb veszteséget okozhatnak az agrárium számára, mint a növekvő import. Azért persze a hamisítványok, a gyenge minőségű vagy a dömpingáron behozott termékek visszaszorítására vannak lehetőségek, amiket meg is kell ragadni, ám ezek inkább fogyasztóvédelmi intézkedések, így piaci hozadékuk a gazdálkodók számára a nullával egyenlő - fűzte hozzá a szakember.

A kereskedők érzékelik, hogy a politika előttük ismeretlen okból megpróbál beavatkozni a piaci folyamatokba - mondta Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, aki kormányoldalról az árkommandó ötletét, míg az ellenzéki pártok részéről a hatósági árak kézbentartásának igényét említette példaként. Tudomásul kell venni, hogy a versenyképesebb beszállítótól származó, ezért olcsóbb termékek beáramlásának megállítására nincs jogi lehetőség. Ha a politikusok mégis kísérleteznének ezzel, a válaszlépés aligha marad el - közölte Vámos György. Az egymással versengő kereskedők a főtitkár szerint abban érdekeltek, hogy amit lehet, Magyarországon szerezzenek be, hiszen különösen ilyen magas üzemanyagárak mellett a szállítás alaposan megnövelheti költségeiket. A közhiedelemmel ellentétben a boltosok nem berzenkednek az előírások betartásának tüzetesebb ellenőrzése ellen sem, hiszen az élelmiszer-biztonság folyamatos javítása nekik is érdekük.

A hivatalos statisztikák láttán persze érthető az igény, hogy az agrárkormányzat tegyen valamit az uniós piaci versenyben alulmaradni látszó mezőgazdasági termelőkért. Az agrárimport tavaly az első negyedévben - tehát még az uniós csatlakozást megelőző időszakban - 24 százalékkal nőtt 2003-hoz képest. A bővülés üteme az idei év első negyedében 17,5 százalékra lassult ugyan, ám még így is jócskán meghaladja a magyar agrárkivitel idei első háromhavi 13 százalékos növekedési ütemét.

A beáramló import alaposan lenyomta az agrártermékek árát is, ami jó hír a kereskedőknek és a fogyasztóknak, ám rossz a gazdálkodóknak. A Központi Statisztikai Hivatal tegnapi jelentése szerint a mezőgazdasági termelői árak idén január és július között 11,5 százalékkal voltak alacsonyabbak, mint a múlt év hasonló időszakában. Bár tavaly aratáskor rekordtermést takarítottak be, a gazdák pénztárcája az uniós intervenció ellenére sem vastagodott: a növényi termékek árszintje 24,2 százalékkal csökkent. A gabonafélékért 41, a burgonyáért 54,5 százalékkal kevesebbet kaptak a földből élők. Az állati termékek árszintje ugyan 6,7 százalékkal nőtt, ám itt sincs ok a derűlátásra. Régen röfögött már ilyen kevés sertés az ólakban, a vágóállatok termelői ára mégis csak 9 százalékkal nőtt, és a tejért is csak 6,4 százalékkal tudtak többet kicsikarni a gazdák.

Fórián Zoltán, az Agrár-Európa Tanácsadó Kft. igazgatója szerint az import élénkülése is szerepet játszott az árak szinten tartásában. A szakértő emlékeztetett arra, hogy a csatlakozáskor számos velünk együtt csatlakozó ország tudta növelni magyarországi agrárexportját. De nemcsak a szlovák tejjel vagy a lengyel cukorral ismerkedhettek meg a magyar vásárlók, hanem a francia sajtokkal és a dán sertéshússal is.

Brüsszel a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) nyomásának engedve kénytelen lefaragni az agrárkivitelhez nyújtott közösségi támogatást, így az unió közös piacán több termékből is túltermelés van. A felesleg egy része így a magyar piacra zúdult. A helyzet Raskó György szerint egy darabig nem is fog változni. Ahhoz ugyanis meg kellene reformálni az uniós agrártámogatási rendszert, amelyről egyes tagállamok hallani sem akarnak.

Szűk mozgástér

A dörgedelmes nyilatkozatokon túl nincs sok lehetősége a mindenkori kormányzatnak arra, hogy a hazai agrárium problémáit a verseny korlátozásával orvosolja. A mozgástér a fogyasztóvédelmi előírások szigorú betartatásáig terjed. Mivel az uniós tagországokkal közös határokon megszűnt az élelmiszer-biztonsági ellenőrzés, az országutakon, az üzletekben és a logisztikai központokban lehet és kell sűríteni az ellenőrzéseket. A hatóságok ilyenkor elsősorban az árut kísérő dokumentumok valódiságát figyelik és azt, hogy az áru megfelel-e a dokumentumban rögzítetteknek. Vámos György és Raskó György szerint ennél jobb eredményt lehet elérni a magyar termelők versenyképességének javításával. Az OKSZ főtitkára a termelők által értékesítéseik összehangolására létrehozott szervezetek támogatását emelte ki, míg az agrárközgazdász a termeléshez kapcsolódó, a termelési költségeket akár tíz százalékkal növelő bürokratikus előírások felfüggesztését tartja hatásosnak. Raskó György elképesztőnek tartja például, hogy egy legelőn marhát tartó magyar gazdának 600-700 ezer forintért por- és zajvédelmi hatástanulmányt kell készíttetnie, miközben ezt a brüsszeli előírást egyelőre más tagállamokban sem tartják be.

Az üzletláncokkal szemben is határozottabb fellépést ígér az agrárminiszter
Az üzletláncokkal szemben is határozottabb fellépést ígér az agrárminiszter
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.