Bátaapáti nem hasadt

Vasárnap este ritka unalmas munkájuk volt a bátaapáti szavazatszámlálóknak. Semmi izgalom, semmi kétség, hogy esetleg szoros lesz a vége, egy-két szavazaton múlik majd a dolog, s így akinek az eredmény nem tetszik, szokás szerint már támadhatja is. Bátaapátiban érvényes és eredményes volt a vasárnapi népszavazás. Az érvényes eredményesség másutt is előfordul, de az már ritkán, hogy a település lakóinak döntő többsége igent mond a feltett kérdésre. Márpedig itt nem akármit kérdeztek: arra kellett választ adni, hogy a község határában megépülhet-e a kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges lerakóhelye. A döntés hatszáz évre szól, tehát a messzi utódok életére is hatással lesz. "A részvételi arány 75 százalékos volt, a 330 választásra jogosult polgárból 249-en adták le szavazatukat, 225-en igennel, 23-an nemmel voksoltak, egy szavazócédula érvénytelen volt" - ismertette a végeredményt Krachun Szilárd, Bátaapáti polgármestere.

A térségben 1998 decembere óta folytak geológiai kutatások. Az idén a felszíni munkálatok befejeződtek, és megkezdődött a vájatok vágása, hogy a tervezett 24 ezer köbméter térfogatú tároló legalkalmasabb helyét megtalálják. Már munkagépek dübörögnek a környéken. Nagy valószínűséggel a nagypolitika is rábólint a Magyar Geológiai Szolgálatnak a térséget alkalmassá nyilvánító véleményére. Ha így lesz, akkor 2008-tól itt helyezhetik el a Pakson keletkező radioaktív hulladékokat, valamint a munkafolyamatok során használt, radioaktív szennyeződésű szerszámokat és védőeszközöket.

De miért kell ez a bátaapátiaknak? Másutt egy nyavalyás kommunális lerakótól is úgy félnek az emberek, mint ördög a tömjénfüsttől. Elég volna ehhez a határozott igenhez az, hogy jó néhány helyinek ad majd munkát a telep gondozása? És a többi miért nem tiltakozik? A terv ellenzői azt mondják, azért, mert a községet kilóra megvette az erőmű. Tény, hogy a kutatások kezdete óta minden évben jutott néhány millió forint "meggyőzés" Bátaapátinak s a környező falvaknak. A jövő esztendőtől évente akár több százmillió forintnyi, a térség fejlesztésére fordítható pénzt kaphat a hulladéktároló tíz kilométeres körzetében lévő 26 település: 13 baranyai és 13 Tolna megyei falu önkormányzata szeptemberben hoz létre térségfejlesztési társulást, ez pályázatokat nyújt be költségvetési és uniós forrásokra, a pályázati önrészt pedig - tessék csodálkozni! - a Paksi Atomerőmű Rt. által létrehozott alapítvány fedezi. A pénz tehát a döntést követően sem apad el.

Wekler Ferenc év eleji színre lépése sem változtatott a helyzeten, pedig az atomerőmű hulladékának első tervezett lerakóhelyét - Ófalut - megtorpedózó szabad demokrata politikus megbízotti posztja infarktusközeli állapotba hozta a paksiakat. Mégsem történt semmi. Wekler ugyanis felmérte, hogy csaknem két évized alatt sokat változott a helyzet. Ami akkor ment, az most nem megy. Nem is állt ki nyíltan a fejlesztéssel szemben. (Igaz, korábban tetemes summát szerzett Pakstól a tervet eddig nem támogató Mecseknádasd - itt polgármester Wekler - és Ófalu részére is.)

Az ügy tehát eldőlni látszik. Különösen azért, mert egyik parlamenti párt sem ellenzi az atomerőmű élettartamának húszéves meghosszabbítását. A fideszes Illés Zoltán még protestál - drága megoldás, a gránit ráadásul töredezett, ezért maradjon az anyag ott, ahol most is van, Pakson -, de láthatólag senki sem figyel rá. És halkul a zöldszervezetek hangja is.

Meglehet, Bátaapáti arra lesz példa, hogy egy népszavazással erősített helyi érdek felülírja a fővárosi politikusok és panelzöldek aggodalmait.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.