Egy muzulmán ima részlete arabul, egy-két jelentéktelen mondat hollandul - a 27 éves Mohammed Bouyeri jobbára hallgatásba, s egy palesztin kendőbe burkolózott amszterdami pere nyitónapján. A különlegesen szigorú biztonsági intézkedések mellett megkezdődött tárgyaláson a marokkói-holland kettős állampolgárságú, már Amszterdamban született második generációs bevándorlót több pontban vádolják. Legfőképpen azzal, hogy november elején előbb megkéselte, majd lőfegyverrel megölte az éppen az utcán bicikliző Theo van Gogh filmrendezőt (mellesleg a nagy németalföldi festő-művész oldalági leszármazottját.)

Bouyeri egy fejbólintással válaszolt a bíró azon kérdésére, hogy vallási meggyőződésből követte-e el tettét. Mint védője elmondta, védence kérésére nem terjeszt elő érveket. Így a perrendtartás szerint a bizonyítékok felsorakoztatása is elmarad, a per már ma véget érhet. A fiatalembert életfogytiglani börtönbüntetésre ítélhetik, amit Hollandiában szó szerint kell érteni.

A 47 éves Theo van Gogh vörös posztó volt a mintegy 900 ezres hollandiai muzulmán közösség radikális része szemében. Alávetettség című filmjében például nyíltan taglalta az iszlám társadalmak nőellenes jellegét és a kényszerházasság intézményét. Miután az alkotást a holland televízió is bemutatta, a rendező és Hirsi Ali, a szomáliai származású, iszlám kényszerházasságot is megjárt ötletgazda számos fenyegetést kapott. Van Gogh ezeket nem vette komolyan, s így Pim Fortuyn jobboldali populista politikus sorsára jutott.

A Fortuyn-gyilkossághoz hasonlóan Van Gogh megölése is mélyen felkavarta a holland társadalmat, s a pattanásig feszítette a húrt az etnikai közösségek egyébként sem feszültségmentes viszonyában. Bosszúra és ellenbosszúra esküdött bandák számos mecsetet, illetve keresztény templomot támadtak meg, gyújtottak fel országszerte.

A Mohammed Bouyerit a tárgyalásra szállító rendõrkonvoj