Támogatták őket barátságos politikusok, szimpatikus bírók, eredetileg ideiglenes tartózkodásuk reményében. Ma a muzulmánok tekinthetők a legnagyobb kisebbségi közösségeknek Európa legtöbb országában. Pontosan nehéz megbecsülni a számukat, mivel a nyugati országok nem kérdeznek rá vallási meggyőződésükre a népszámlálás során.

Az egyre több nyugatra vándorló szülő gyermekei ezekben a kultúrákban kezdtek felnőni, akik nemcsak kinézetben, hanem életmódjukban különböztek "fehér" társaiktól. A fiatal muzulmánok nem tudtak teljesen beilleszkedni a társadalomba, sőt az utóbbi évek háborúinak köszönhetően a nyugat-európai országokban felnövők egy része kiábrándult abból a reményből, hogy valaha is egyenrangú félként integrálódni tudjanak az őket befogadó ország közösségébe.

Néhány európai muzulmán elkeseredettségében szélsőséges tevékenységekhez fordul. Ez a kisebbség jelenti a veszélyt, európai állampolgárként az Egyesült Államokba akár vízum nélkül is bejuthatnak. Európában nehéz felmérni, pontosan hányan vannak és kik a terroristák. A londoni rendőrség már több cselekményt is megakadályozott és állították, hogy akármikor történhet robbantásos merénylet. A muzulmánok dzsihádnak - szent harcnak - nevezik azt a háborút, amit a Nyugat ellen folytatnak, és egész Európában Lengyelországtól Portugáliáig fellelhetőek a terrorista hálózatok. Rotterdam és Koppenhága füstös kávéházaiban, hamburgi és brüsszeli imaházakban, a birminghami könyvpiacon és "Londonisztánban", börtönökben vállalkoznak önkéntesek a harcba lépésre. Egy marokkói származású holland muzulmán fiú gyilkolta meg Theo van Gogh rendezőt fényes nappal Amszterdam utcáin, tavaly novemberben. Eredményeképpen: a közösségek félnek egymástól, elveszett a bizalom.

A tavalyi madridi robbantás sorozat, 191 halálos áldozatot követelt, hatására a kormányok is elgondolkodtak a problémán. Nevezetesen a muzulmán közösségek együttélése az adott ország nemzetének társadalmával. Az arab diákoknak egyre inkább kihívást jelentett lakást bérelni, mert nem bíztak meg bennük a tulajdonosok. Az észak-angliai Bradfordban néhány éve faji villongások, etnikai alapú utcai verekedések bontakoztak ki fiatalok között. Megbélyegezve és kiközösítve érzik magukat, miközben a nacionalista érzület növekszik az őslakosokban.

A Magyar Iszlám Közösség honlapján közzétett tájékoztató szerint arra a kérdésre, hogy van-e terrorizmus az iszlámban, egy szóval és röviden lehet válaszolni: nincs. A közösség szerint minden terrorcselekmény, amelyet az iszlám nevében követnek el, szemenszedett hazugság, az iszlám vallás egyértelmű lejáratása és megcsúfolása.