Csak a bíróságra mehetnek a felvételizők
Legföljebb bírósághoz vagy az Egyenlő Bánásmód Hivatalhoz fordulhatnak majd azok a diákok, akik úgy vélik, igazságtalanul utasították el egyetemi vagy főiskolai felvételüket. Más jogorvoslati lehetőségre Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa nem lát módot. Július 26-án állapítják meg azokat a ponthatárokat, amelyeket elérve a jelentkezők bekerülhetnek a kiszemelt szakokra. Ha egy felvételizőnek elegendő pontja van, a felsőoktatási intézmény nem mérlegelhet: föl kell vennie.
A jelentkezőknek így nem lesz módjuk arra, hogy a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítő kézhezvétele után felülbírálati kérelmet nyújtsanak be az intézmény vezetőjéhez. Korábban a diákok megnézhették felvételi dolgozataikat, és ha úgy találták, nem megfelelően értékelték őket, jogorvoslatot kérhettek. Évente a jelentkezők tíz százaléka élt a lehetőséggel. Az idén viszont nem voltak felvételi tesztek, csak érettségi dolgozatok, ezek pontozása ellen lehetett ugyan reklamálni, de ennek határideje már lezárult. Az emelt szintű írásbelik értékelése miatt most is tízszázaléknyian nyújtottak be panaszt.
A felvételi eljárás során adminisztrációs hiba is történhet: például akkor, ha egy egyetem véletlenül nem számolja hozzá a felvételiző pontjaihoz a nyelvvizsgáért járó pluszpontokat. Ebben az esetben Aáry-Tamás Lajos szerint továbbra is lehet az intézmény vezetőjénél reklamálni. A szülők azonban nem az adminisztrációs hibáktól tartanak, hanem attól, hogy gyermeküket az igazságtalan pontszámítási rendszer miatt nem veszik majd föl. Úgy látják, hogy a régebben érettségizettek jelentős előnyre tehettek szert a most végzett diákokkal szemben. Egy jogalkotási hiba miatt ugyanis egy korábban érettségiző könynyebben szerezhet pluszpontokat, mint egy emelt szinten idén vizsgázó.
Mivel ilyen az érvényes jogszabály, fellebbezésre nincs mód. A pontszámítás igazságtalansága ellen legföljebb az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak a szülők, akik ezt februárban már meg is tették. Döntés viszont még nincs. A szülők ezért azt szeretnék, ha a tárca nyilvánosságra hozná, az egyes szakokra hány olyan, régebben érettségizett diák jelentkezett, aki az idén emelt szintű érettségit tett.
Az Oktatási Minisztérium sajtóosztályán legutóbb azt ígérték: a felvételi eljárás lezárulta után nyilvánosságra hozzák, szakonként hány régebben érettségizett és az idén emelt szintű vizsgát tett jelentkező nyert felvételt. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák: mindez csupán egyetlen adatsor abból a "milliónyi elemből", amelyből egy felvételiző pontszáma összeáll. Hiszen a teljesítménye függ attól is, milyen jegyei voltak a középiskolában, hány nyelvvizsgája van, emelt vagy középszintű érettségit tett-e. Hogy bekerül-e vagy sem, azt az is befolyásolja, milyen volt a többiek teljesítménye, hányan jelentkeztek az adott szakra, és ott mennyi hely van. Ha ebből csupán egy elemet ragadnak ki, még nem bizonyít semmit - mondják.
Visszás helyzetet teremtett az érettségi-felvételi eljárásban, hogy az államfő nem írta alá az új felsőoktatási törvényt. Ezért még mindig az a régi törvény van érvényben, amely kimondja, hogy az egyetemek és a főiskolák döntenek a jelentkezők felvételéről. Ezt a passzust ugyanis a szaktárca fölöslegesnek vélte módosítani. Arra számítottak, mire elérkezik a felvételik ideje, már az új törvény lép hatályba, amiben viszont már nincs ez a kitétel - mondja Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. Az idén éppen ezért nem is szerveztek felvételiket, mivel az érettségiről szóló kormányrendelet szerint a matúra eredménye alapján kell rangsorolni az egyetemekre és a főiskolákra jelentkezőket. Az érettségi menetébe viszont nincs beleszólásuk a felsőoktatási intézményeknek, tehát a gyakorlatban nem ők döntenek a felvételről. Kolláth György alkotmányjogász szerint abszurdum, hogy a jogban ilyen vákuum legyen, szerinte az oktatási tárcának a helyzet visszásságát abban a pillanatban észre kellett volna vennie és orvosolnia, amikor az államfő alkotmányossági normakontrollra küldte az új törvényt. Megjegyezte: ennek alapján azonban az érettségi-felvételi rendszer egésze nem támadható, viszont akinek emiatt származik kára, bírósághoz fordulhat. (V. A. D.)
