Ki stresszeli a szegény gyerekeket?
Magyar Bálint oktatási miniszter az MTI-nek adott nyilatkozatában előítéletes, elitista véleménynek nevezte a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) állásfoglalását, amely szerinte a hátrányos helyzetű gyermekek érdekeire hivatkozva nemhogy csökkenti, éppen megerősíti a velük szembeni rossz beidegződéseket. A miniszter úgy véli, hogy a püspöki kar nincs tisztában az esélyegyenlőség európai eszméivel, a modern pedagógia eredményeivel. "Antihumánusnak tartom az ilyen típusú szelekció és szegregáció támogatását, és különösen furcsa mindezt az esélyegyenlőség és az emberiesség nevében tenni" - nyilatkozta a miniszter.
Korózs Lajos, az esélyegyenlőségi tárca államtitkára szerint az MKPK levele megsértette a szegény és a fogyatékos embereket, illetve a tartósan beteg gyermeket nevelő szülőket.
A nagy vitát kiváltott levél aláíróját, Veres Andrást, az MKPK titkárát csütörtökön többször is megpróbáltuk telefonon elérni, titkárságán azzal utasítottak el: a püspök szabadságát tölti, nem elérhető. Az MKPK sajtóosztálya pedig azt közölte: nem nyilatkoznak az ügyről. Cikkünk megjelenése után Veres András az MTI-nek azt mondta: "Úgy látszik, megint elérkezett a pillanat, amikor a katolikus egyházzal kell kötözködniük." Szerinte a katolikus egyház kétezer éve hirdeti az esélyegyenlőséget, nem szükséges kioktatni őket. A püspök megerősítette álláspontjukat, hogy a hátrányos helyzetű és fogyatékos gyerekek számára személyre szabott fejlesztési tervet kell kidolgozni.
- Azt gondolom, hogy Veres András püspök úr nincs tisztában az integráció politikai, illetve pedagógiai súlyával, és jelentőségével - mondta a Népszabadságnak Donáth László evangélikus lelkész. - Az esélyegyenlőség megteremtése sok országban már évtizedek óta törekvés. Mindenütt a világon, ahol különféle kisebbségek élnek, a többségi lakóknak a lehető leghumánusabban és pszichikai szempontból a legmegnyugtatóbban kell kezelniük a helyzetet: játékteret kell biztosítani más hagyományú és kultúrájú gyermekeknek, hogy egymáshoz csiszolódhassanak. A felzárkózás és beilleszkedés lehetősége az alapja az együttélésnek.
A püspök úr által leírtak azonban felvetnek egy másik problémát is, ami viszont politikai természetű - vélekedett Donáth: - Ha egy egyszerű lelkész fejtene ki hasonló nézeteket a hívőknek, megdöbbentő lenne ugyan, de valószínűleg legyintenének rá az emberek. Ezt a véleményezést azonban az MKPK titkára látta el kézjegyével, vagyis az egyik legjelentősebb magyar vallási szervezet álláspontját képviseli. Ez az állásfoglalás teljesen visszautasítandó, mivel nem szakmai és pedagógiai álláspontot képvisel, inkább szegregációra való felhívás.
- Nem vagyok tagja a püspöki konferencia permanens bizottságának, ezért nem vettem részt azon a konferencián, amin az Oktatási Minisztérium módosító indítványait tárgyalta a kar - nyilatkozta lapunknak Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök. - Ebből kifolyólag sem a konferencia, sem a minisztérium állásfoglalását nem ismerem pontosan, így nem is kommentálhatom. Az ügyről csak magánvéleményem van. Szerintem, ha valaki nem iskolaéretten kerül be egy tanulói közösségbe, leblokkol a jó, illetve a megfelelő képességű gyermekek eredményei láttán. Én is tanítok, és gyakran tapasztalom, hogy az ilyen viszonyok stresszelik a hátrányos helyzetű gyermekeket. Nem faji megkülönböztetésről van szó, és arról sem, hogy elkülönülten kell okítani a buta és az okos diákokat. Inkább az jelentene megoldást, ha a rászorulókat a pedagógusok felfejlesztenék a megfelelő képességű tanulók szintjére, és ezután együtt vehetnének részt a további képzésekben. Egyébként ez lenne az óvoda feladata, de például sok roma gyerek - önhibáján kívül - ebből is kimarad.
- Világszerte ismert tény, hogy az integráció nemcsak annak tesz jót, akit beillesztenek, hanem a befogadó közösségnek is a javára válik, hiszen rendkívül fejlesztő, stimuláló hatása van - véli Vekerdy Tamás oktatási szakértő. - Heterogén iskolai környezetben a tanulók a valódi társadalommal találkoznak, olyan közeggel, amelyben majd élni fognak. Tehát az egész társadalom érdeke a felzárkóztatás. Aki az esélyegyenlőség és az integráció megteremtését tagadja, nincs tisztában az együttélés alapvető elemeivel.
Egy, a neve elhallgatását kérő katolikus pap azt nyilatkozta lapunknak, hogy a levél hivatalos állásfoglalásnak minősül, ezért senki sem fogja a nyilvánosság előtt vállalni az eltérő álláspontját. Pedig biztosan van ilyen - tette hozzá.
