Csányi Sándor a porondon
Csányi Sándor hosszú időn keresztül kerülte a nyilvánosságot. Felépített egy sikeres vállalatot, még kritikusai is elismerik, hogy bámulatra méltó teljesítményt nyújtott. A politikához fűződő viszonyáról sokáig csak pletykák keringtek. Csak elvétve fordult elő, hogy olyan események is nyilvánosságot kaptak, amelyek közelebb vitték Csányit a politikához. 2004 elejétől kezdődően azonban már nemcsak ad hoc jelleggel jelent meg a médiában, hanem tudatosan, kampányszerűen kezdett kommunikálni. Úgy, hogy megszólalásait már nemcsak az üzleti, hanem a politikai kommunikáció szabályaihoz is igazította.
Fordulópont
Már 1992-ben olyan hírek keltek szárnyra, hogy Csányi Sándort Antall József döntése emelte az OTP élére. 1995-ben összetűzésbe került Bokros Lajossal, amikor az a Postabank és az OTP elnök-vezérigazgatói posztját szét akarta választani. Ám a kísérlet nem járt sikerrel, jórészt annak köszönhetően, hogy a Nagy Sándor szocialista politikus irányítása alatt álló tb-önkormányzatok - az OTP résztulajdonosai - a pénzügyminiszteri akarat ellen szavaztak.
"...valóban 1992-1995 között volt szerepe annak, hogy helyemen tudtam maradni, hogy megfelelően próbáltam egyensúlyozni a különböző politikai erők között" - nyilatkozta az mtv-nek Csányi, ám a legtöbb interjúban érzékelteti, hogy 1995 után már a saját maga ura volt.
Az 1995-ös év az OTP privatizációjának és Csányi Sándor meggazdagodási folyamatának fordulópontja is. Sajtóinformációk szerint Csányi politikai kapcsolatait is felhasználta annak érdekében, hogy - ellentétben a többi bank privatizációjával - az OTP-t ne szakmai befektetőnek adják el, hanem úgynevezett szórt tulajdonosi struktúra alakuljon ki (tőzsdei privatizáció, külföldi tulajdonszerzés limitálása stb.). Ezzel párhuzamosan a menedzsment olyan részvényvásárlási opciókat szerzett, amelyek révén Csányi fokozatosan gyarapodhatott. Befektetési portfóliója az elmúlt egy évtizedben egyre szélesedett: a borászattól, a hús- és tejipartól az ingatlanokon át a telekommunikációig számos vállalatot vett és működtet.
1995 után legközelebb 2000 őszén került a bankvezér neve kapcsolatba a politikával. Az úgynevezett olajbizottság emlékezetes hónapjai ezek. A legnagyobb vihart a vizsgálóbizottság egyik koronatanújának, illetve a bizottság elnöki tisztjét betöltő Pallagh László kisgazda képviselőnek az az állítása kavarta, mely szerint az Orbán-kormány akkori belügyminisztere, Pintér Sándor többmilliós kenőpénzt fogadott el. Csányi Sándor Pintér segítségére sietett. "Az olajbizottság működését az ország számára rendkívül károsnak tartom. ... külföldről elismert személyiségektől kapok kérdéseket. Igaz-e, hogy a belügyminisztert megvádolták? ... Elfogadhatatlannak tartom, hogy egy képviselő gátlástalanul rágalmazhat meg és hozhat hírbe embereket, megfelelő bizonyítékok nélkül." - nyilatkozta a Magyar Hírlapnak.
Egy év múlva, 2001 őszén rövid időre magához vette Simicska Lajost, a Fidesz volt gazdasági igazgatóját, Orbán Viktor egyik legfőbb bizalmasát, sok titok tudóját. Simicska az OTP Lakás-takarékpénztár vezérigazgatója lett, igaz, csak pár hónapra. A 2002-es kormányváltás után Pintér Sándor ismét felügyelőbizottsági tagként került a bankhoz. A kormányváltás után az OTP közelében kötött ki Földi László egykori hírszerző is, akinek vezetésével az Orbán-kormány idején állami megrendelések nyomán nőtt nagyra a Defend magánbiztonsági cég. Habár hasonló prominens politikai szereplőket a baloldalról nem említett a média, Csányi állítása szerint mindenhonnan segít általa tehetségesnek, "jó szakembernek tartott politikusokat".
Legendaépítés
Csányi Sándor politikai kommunikációja az Ernst & Young által 2004 elején neki odaítélt "Az év üzletembere" díj átadása után indult. Ekkor kezdte el saját legendájának tudatos formálását, amelynek egyik népmesei alapeleme a "szegény fiú elindult szerencsét próbálni". A jászárokszállási, valóban szegény családból származó fiatalember a legenda szerint úgy búcsúzott el szüleitől, amikor a fővárosba indult, hogy "fogok én még havi ötezer forintot is keresni!". A 2004. február utáni nyilatkozataiból azonban már kihagyja ennek az állítólag elhangzott mondatnak a folytatását: "Leszek én még miniszter!"
Az amerikai "self-made man" magyar megfelelője is a legendárium része. Csányi a meggazdagodásának kezdetét már a diákévekre datálja. "... diákként az étkezési jegyek felvásárlásával és forgalmazásával tudtam az akkori körülmények között a többieknél jobb anyagi helyzetbe kerülni." (Napi gazdaság, 2005. december 13.) Ezzel a közvélemény nemcsak a szegény ember szerencsét próbáló fiát látja, hanem egy olyan embert, aki a szerencsén túl az örökölt üzleti érzékének is köszönheti sikerét. Csányi azonban nagyon ügyel arra, hogy őt még véletlenül se mossa össze senki a politikai húsosfazék körül lebzselőkkel.
A legendaépítés újabban hangoztatott kelléke a vidéki származás és a mezőgazdaság szeretete. "Én vidéken születtem, tehát innét is következik, hogy vonzódok a földhöz" - nyilatkozta tavaly decemberben az Info rádiónak. A "föld szeretete" nemcsak a mezőgazdasági befektetések indoklását szolgálja, hanem nyilvánvalóan kedves szavak a vidéki szavazók füleinek.
A gazdagság kezelése
A Csányi-legenda kész,
Csányi Sándor befolyásáról sokáig csak pletykaszinten, üzleti berkekben lehetett hallani. A 2004. februári Friderikusz-interjú volt az első alkalom, amikor a bankvezér nyíltan, a nagy nyilvánosság előtt felvállalta a "Magyarország egyik legbefolyásosabb embere" szerepét. A befolyására vonatkozó kérdésekre általában úgy válaszol, hogy az ne legyen ellenszenves a közvélemény számára, ám azért érzékeltesse: van súlya a szavainak. "Ez egy kicsit túl van misztifikálva, hogy kinek mekkora befolyása van" - nyilatkozta nemrégiben az RTL Klub egyik műsorában . "... nyilvánvalóan egy ilyen nagybank és az aktuális kormány együttműködésére mindig szükség van. Gondolok itt arra, hogy például a lakáshitelezés területén az OTP öt évtizedes tapasztalattal rendelkezik, és nyilvánvalóan, amikor egy lakástámogatási rendszer kidolgozásáról van szó, mindenki számára hasznos, ha ezekkel a tapasztalatokkal élünk..." - érzékeltette egy másik interjúban, hogy milyen hatással volt az Orbán-kormány népszerű otthonteremtési programjára. Mindennél beszédesebb volt azonban az, amikor a bankadó körül tavaly ősszel kirobbant politikai vitában Gyurcsány Ferenc és a pénzügyminiszter személyesen látogatott el az OTP-bankvezér irodájába, hogy tárgyaljanak, majd javarészt visszakozzanak. Csányi ezzel a példátlan, a protokollt felborító húzásával megmutatta az országnak, ki az úr a háznál.
Mindezek alapján a Csányi-legenda, amely - tegyük máris hozzá - közelebb áll a valósághoz, mint a mesékhez, valahogy így hangzik: "a szegény, de tehetséges fiú feltört, hatalmas befolyásra tett szert, ezt a befolyását az országot helyes irányba vivő döntések meghozatalára használja fel, de sosem felejti el, honnan indult".
Csányi Sándor először akkor került be a szélesebb értelemben vett médianyilvánosságba, amikor 2003-ban Fábry Sándor egyik show-műsorában kifigurázta, hogy a bankvezér születésnapjára egy helikoptert kapott ajándékba egyik beosztottjától. Ez a reakció - ráadásul egy nagy nézettségű tv-show-ban - megtaníthatta Csányit arra, hogy ha politikai pályára akar lépni, akkor a gazdagságát olyan formában kell "eladnia", hogy az ne legyen ellenszenves az átlagember számára. "Jó lenne, ha nemcsak a munkának - ami jellemzően napi 12-16 óra - lenne becsülete, hanem annak is, hogy ezzel valaki mit tud létrehozni. Nálunk - sajnos - még erős a "sárga irigység faktor" - nyilatkozta erről a Napi Gazdaságnak.
A mai magyar politikai vezetők között két ismert multimilliomos van, Gyurcsány Ferenc és Kóka János, akik némi túlzással együtt említhetők Csányival, bár vagyonuk - a Magyar Hírlap 100-as listája szerint - meg sem közelíti az OTP-vezérét. (A Figyelő idei június 23-i számában az jelent meg, hogy Csányi vagyonát 30 milliárd forintra becsülik.) Gyurcsány és Kóka úgy lépett a politika porondjára, hogy sikeres üzletemberként mutatta be magát. A meggazdagodás módjának megkérdőjelezése, illetve a már említett "sárga irigység faktor" miatt ezek a politikusok azonban napról napra szembesülnek olyan politikai ügyekkel, amelyek a vagyon miatti magyarázkodásra kényszerítik őket.
Ennek kezelése többféle módon történt eddig. Gyurcsány politikai karrierjének első napján sajtótájékoztatón mutatta be, milyen termékeket gyártottak a cégei, miből származik a vagyona. Kóka János nyíltan felvállalja gazdagságát: helikopterrel és méregdrága karórával fényképezteti magát a Playboyban. Csányi Sándor más stratégiát választott.
Ennek első eleme, hogy nyilatkozataiban rendszeresen úgy beszél meggazdagodásáról, hogy annak folyamata "közismert", azt "mindenki tudja". "Annyiban szerencsésebb vagyok talán másoknál, hogy az én gyarapodásom a nyilvánosság előtt zajlott. Sokszor írtak róla" - mondta a Napi Gazdaságnak. A transzparencia hangoztatásával kívánja Csányi megkülönböztetni magát azoktól a magyar milliárdosoktól, akiket trükkös vagyonszerzéssel, mutyizással vádolnak folyamatosan. A másik elem a szerencse szerepének kiemelése, igaz, ezt szinte kivétel nélkül összekapcsolja a kemény munkával: "...viszont szerencsés voltam, mert sikerült. Amellett sokat dolgoztam" - így Csányi az mtv Szólás szabadságában idén júniusban.
Csányi a helikopterügy óta óvatos: kerüli, hogy a gazdagságával hivalkodjon a közvélemény előtt. Úgy próbálja bemutatni magát és családját, mint egy hétköznapi családot, akik ugyanazt csinálják, mint a legtöbben. Még nyaralni is odamennek, ahová a legtöbb magyar család: "Büszke arra, hogy a család öszszetartó, gyakran utaznak közösen. A leggyakoribb célpontjuk nyáron a balatoni nyaraló és Horvátország, télen pedig Ausztria és Svájc" - írta róla a Napi Gazdaság.
Az elmúlt hetekben kapott nagy médianyilvánosságot a Csányi-imázs új eleme: a szegényeket segítő, Assisi Szent Ferencet idéző milliárdos. A politikai marketinghez értők tudják: a politikust a gyerekkel lehet a legjobban eladni. Csányi Sándor - ösztönösen vagy tudatosan - politikai szempontból a legjobban választott, amikor családjával létrehozta a Csányi-alapítványt a szegény, de tehetséges gyermekek megsegítésére. A cél nemes, a felajánlott összeg (egymilliárd forint kamatai) figyelemfelkeltően magas, a téma is a Csányi-legendát erősíti.
Más milliárdosok is jótékonykodnak, ám ők eddig álszerénységből vagy félve az emberek rosszindulatától, nem verték azt nagydobra. Csányi ezzel a hibás hagyománnyal is szakított: hatalmas médianyilvánosságot kapott az alapítványa. Ráadásul családjával együtt szerepelt, bemutatta gyermekeit és feleségét, akikkel együtt irányítja az adományok elosztását. "...ha jól emlékszem, Assisi Szent Ferenc mondta, hogy a szerzés eltávolít a közösségtől, az adakozás pedig közelebb hoz a közösséghez." Ennél jobb mondatot kezdő politikus aligha mondhatott.
Ugyanakkor ahhoz képest, ahogy 2004 decembere óta kommunikált, az alapítványi bejelentés teljesen kidolgozatlan volt: Csányi nem tudta megmondani, hogy mit akar kezdeni vele, kik a kurátorok, kik kapják a támogatást ("A gyerekek" - nagyjából ennyit tudott válaszolni). Mindez tulajdonképpen háttérbe szorult, mintha nem ez lenne a lényeg, hanem csak a kommunikáció.
De természetesen a jó szándékot nem vonhatja kétségbe senki, hiszen kit érdekel a mögöttes cél vagy az ügyetlen kommunikáció, ha több száz gyermek számára nyílik esély a jobb életre?
Bal vagy jobb?
A médiában egyre gyakrabban hallhatók találgatások azzal kapcsolatban, hogy mikor és hogyan lép majd a politikai porondra Csányi Sándor. A legfontosabb kérdés ezen belül: a baloldalhoz vagy a jobboldalhoz csatlakozik majd a bankvezér?
Csányi Sándor politikai nézeteiről hosszú ideig semmit sem beszélt "A bankár ne politizáljon!" - nyilatkozta öt éve a Magyar Hírlapnak. A róla szóló kevés életútcikk és interjú kivétel nélkül megemlíti kiváló kapcsolatteremtő képességét és a vadászat iránti szenvedélyét, amit az előbbi célra fel is használt. Igaz, ezt ő maga tagadja. Csányi makacsul ragaszkodott függetlenségéhez: "...én sem egyik, sem másik pártnak nem vagyok a bankárja. Az elmúlt években bizonyítottam, hogy a magam ura vagyok... Annyi alapja a besorolásoknak van, hogy majdnem minden pártban vannak nagyon jó személyes kapcsolataim" - mondta az előbb idézett MH-interjúban.
Habár korábban hallgatott saját politikai nézeteiről, "mozgása", tettei miatt sokan a jobboldalhoz közelebb állónak tartották, bizonyítékként említve, hogy menedéket adott az Orbán-kormány tagjainak, vagy hogy a Demján-féle Príma Primissima-díj átadásakor 50 ezer eurós különdíjjal honorálta a Hír TV-t.
Az elmúlt egy évben és különösen az elmúlt hónapokban Csányi Sándor már sokkal nyíltabban beszél politikai nézeteiről. Középjobbra pozícionálja magát, de közben arra is ügyel, hogy tekintettel legyen a magyar közvélemény politikai kiábrándultságára is. Sokféle választói csoporthoz szól egyszerre, ami szintén a miniszterelnöki ambíciók meglétét támasztja alá.
A jobboldali szavazókhoz beszél, amikor folyamatosan gesztusokat tesz Orbán Viktornak, még olyan helyzetekben is, amikor szakmai hitelessége kerül veszélybe. Egy ízben (MTV, A szólás szabadsága, 2004. szeptember 26.) a következőket mondta: "A bankszektor nyeresége ... azért nőtt meg ilyen drasztikusan az elmúlt években, mert javult a gazdaság 1999-2002 között", miközben ez az az időszak, amikor a növekedése felére esett vissza. Amikor az ellenzék vezére 2004 őszén bőszen bankárkormányozott, Csányi hallgatott. Igaz, Orbán is csöndben maradt, és nem támadta Csányit, amikor az visszaverte Gyurcsány Ferenc bankadós ötletét - pedig a Fidesz kezdetben támogatta a javaslatot. Az ilyen gesztusok nem véletlenek. Csányi és az általa irányított bank sokat köszönhet Orbán Viktornak, hiszen az otthonteremtési program több tízmilliárd forintos nyereséghez juttatta az OTP-t.
A legutóbb vele készült interjúban (RTL Klub, Házon kívül, 2005. június 16.) Csányi így vallott politikai filozófiájáról: "Én tényleg azt gondolom, hogy középen állok. Én nem mondanám, hogy baloldali vagyok, bár családilag oda szocializálódtam, nem mondanám azt sem, hogy jobboldali vagyok, bár
A politikából kiábrándultaknak szólt, amikor azt mondta, hogy "...ahogy ez a mai magyar politikai közélet kinéz, ez nem igazán vonzó számomra". Majd így folytatta: "Nem szeretnék miniszterelnök lenni. ... ha meglehetne azt csinálni, hogy négy évre egy szakértői kormány legyen, amelyiknek csak az lenne a dolga, hogy a magyar gazdaságot helyrehozza, versenyképessé tegye, és ilyen szempontból lényegtelen lenne számára, hogy népszerű vagy nem népszerű, és cserébe meg aláírná, hogy ha megtetszene is ez a politikuslét, akkor sem lépne a négy évet követően a politika színpadára, ahol nem kell a médiában szerepelni, csak dolgozni 8-tól este 10-ig, akkor ez a munka érdekelne. De azt gondolom, hogy ez nem is miniszterelnöki, válságmenedzseri munka."
Csányi Sándor tehát a szakértő imázst (lásd Horn Gyula 1994-es kampánya) vegyíti Orbán Viktor 1998-as kampányának elemeivel ("csökkenjenek az adók, csökkenjen az adminisztráció"), de közben a liberális szavazókról sem feledkezik meg ("tegyék rendbe a drága és rossz szolgáltatást nyújtó egészségügyet").
Az OTP elnök-vezérigazgatója hoszszú háttérbe húzódás (1992-2004), majd egy bevezető szakasz (2004. február-2005. június) után egyre inkább felvállalja politikai ambícióit. A Csányi-legenda kész, a válságmegelőző kommunikáció (a gazdagság kezelése) megtörtént, a pozicionálás (középjobb) megkezdődött. Egy kérdésre azonban még nincs válasz: hol lehet helye Csányi Sándornak a mai pártrendszerben? A jobboldalon Orbán Viktor pozíciója megkérdőjelezhetetlen, valószínűleg még hosszú ideig csakis ő jöhet szóba miniszterelnök-jelöltként. Az ötvenkét éves Csányi próbálkozhat valamelyik kisebb, jobboldali párttal (MDF, Centrum), vagy alapíthat új pártot is. Mindkét megoldás óriási pénzügyi befektetést és jelentős politikai kockázatot jelent. Előbbi valószínűleg nem okozna problémát, utóbbi azonban egyelőre nehezen kezelhető. A kérdés tehát az, hogy a nyilvánvaló politikai ambíció hogyan válhat valósággá. Csányi Sándor 12 év alatt emelte a magasba az OTP-t. Ha miniszterelnök akar lenni, ennél gyorsabban kell cselekednie. Ezért várhatjuk, hogy hamarosan újból lép egyet a politikai színpadon.
A szerző a Political Capital Institute igazgatója. A teljes elemzés
