Az éghajlatváltozásnak a magyar mezőgazdaságra várható hatásait elemzi, ismerteti Csete László agrárközgazdász az Éghajlatváltozás a világon és Magyarországon című kötet egyik fejezetében.

2003-ban a Magyar Tudományos Akadémia, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium közötti tudományos együttműködési megállapodás született, amely három projekt kutatását és támogatását irányozza elő: a környezeti állapot monitoring rendszere, (vezetője Németh Tamás akadémikus), a felszíni és felszín alatti vizek, az EU vízkeret-irányelveinek hazai megvalósítása (vezetője Somlyódy László akadémikus), a globális éghajlatváltozás várható hatásai és az arra adható válaszok (vezetője Láng István akadémikus).

„Alkalmazkodási stratégiát dolgoznak ki az élelmiszer-, ivóvíz-és energiaellátásra, az egészségügyre, valamint a katasztrófaelhárításra.”

„Széles körben VAHAVA-ként hivatkoznak a projektre, ami a változás–hatás–válasz szavakból származik. A projekt befejezéseként javaslatokat tesznek a fölkészülés, a megelőzés, a kárcsökkentés és a helyreállítás jegyében.”

„A híradásokban eddig is találkozhattunk árvizekkel, belvizekkel, lezúduló záporokkal és aszályokkal, de még inkább a kárelhárítás, a védekezés és – részben – a megelőzés költségeivel és társadalmi áldozataival. Az időjárási események és következményeik mindenkit érintenek. Egyrészt közvetlenül, például a hőség és a különféle anyagi károk miatt, másrészt közvetve, főleg a költségvetésből elköltött milliók révén.”

"Fél méter magas víz öntötte el a Borsod megyei Boldva község utcáit a szombat délutáni özönvízszerű esőzést követően, az éjszakát csaknem száz lakónak az otthonától távol kellett töltenie." - Eső után árvíz Boldván.

Aszályok Magyarországon

„Az aszály hosszú évtizedekig, sőt évszázadokig nem kapott kellő figyelmet hazánkban, mert az ár- és belvizeket károsabbnak tartották. Pedig az aszály helyenként súlyos éhínséget okozott, például a Kárpátok északkeleti részén, Erdély hegyvidékein és a Felvidéken.”

„Kisebb-nagyobb aszályok az elmúlt évtizedekben – különösen az utóbbi húsz évben – is előfordultak Magyarországon, amelyek részben már valószínűleg a globális éghajlatváltozás számlájára írhatók.”

„Az 1990-es évtizedben és 2000 elején az árvíz, a belvíz, az aszály és a fagykár egyaránt súlyos károkat okozott a nemzetgazdaságnak és a mezőgazdasági termelőknek.”

„2001-ben és 2002-ben is volt aszály. 2001-ben ráadásul a tiszai árvíz, illetve az annak következtében kialakult belvíz is tetemes károkat okozott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye beregi térségében. 2002-ben rendkívüli felhőszakadás, majd fagy csökkentette a termést, ezt követően aszálykárok miatt kerültek nehéz helyzetbe a termelők. A 2002. évi aszálykárok enyhítési költsége elérte a 18 milliárd forintot.”

"A nyarak jellege érezhetően megváltozik: több lesz a kánikulai nap, csökken a felhőzet, ritkábban hullik csapadék (de egyszerre a ma megszokottnál több eső esik), és akár 50 százalékkal is csökkenhet a nyári csapadékmennyiség." - Aszály, özönvíz, fekete karácsony.

„S végül 2003-ban rekordokat döntő hőség párosult több mint hat hónapon át tartó csapadékhiánnyal.”

„Magyarország éghajlata könnyen szárazabbá válhat, s hogy itt mindig is előfordultak kisebb-nagyobb szárazságok. A nyár derekára-végére az ország nagy részén kisülnek a legelők és a rétek, kiszáradnak a kisebb vízfolyások, források.”

Az aszály a belvíznél és az árvíznél is nagyobb probléma

„Nyilvánvalóvá vált, hogy az árvízvédelem nem állhat kizárólag a gátak magasításából.”

„Az időjárási szélsőségek az ár- és belvízvédelemben szemléletváltást és komplex megoldásokat sürgetnek, gondoljunk csak a közelmúlt kisebb-nagyobb talajcsuszamlásaira, a helyi vízfolyások általi elöntésekre, sártengerre, viharkárokra és a vetés-aratás nehézségeire.”

„A belvíz ritkábban és kisebb területeken jelentkezik, továbbá csekélyebb károkat okoz, mint az aszály. Ugyanakkor a belvíz elsősorban épp az egyébként is kedvezőtlen, halmozottan hátrányos helyzetű térségeket sújtja”

„Valószínűbb, hogy a jövőben nagy területeken lesznek aszályok, szemben a helyi jellegű, kisebb területeket érintő belvizekkel és árvizekkel.”

„Egyidejűleg kell tehát aszályra, belvízre, árvízre, fagykárokra és helyi özönvizekre készülni.”

„A szántóföldi növénytermesztés jövőbeni kulcskérdése a csapadékmegőrzés és a korszerű, a szárazságot és a nagy csapadékot egyaránt figyelembe vevő talajművelés.”

„A hazai klimatológusok szerint Magyarországon várhatóan még több lesz az aszály, fokozódnak a csapadékhullás időbeli egyenetlenségei és gyakoribbak, valamint intenzívebbek lesznek egyes időjárási szélsőségek. Ez gyakrabban tartós vízhiánnyal, időnként pedig túlzott vízbőséggel társulhat. Az is valószínű, hogy az Alföld és a Balaton–Sió vízgyűjtő terület a legérzékenyebb a csapadékhiányra és a felmelegedésre.”

„A felmelegedés, a csapadékhiány és a gyakoribb időjárási szélsőségek csökkentik a termőképességet, a száraz talajok felszínét a szél pusztítja, a lezúduló víz pedig nemcsak a termőréteget károsíthatja, hanem a termést, a közlekedést, az épületeket, a gépeket és a berendezéseket is veszélyeztetheti. Ha tehát a mezőgazdaságban nem készülnek fel a változásokra, veszélybe kerülhet a termésfelesleg és az export, sőt a belföldi szükségletek kielégítése is.”

"Ráadásul a Kárpát-medencére vonatkozó éghajlati modellek többsége szerint a prognosztizált felmelegedés miatt a belátható jövőben számottevően - előreláthatóan akár 50 százalékkal - csökken a Magyarország területére hulló nyári csapadék mennyisége, ami a kiszáradás gyorsulását valószínűsíti." - Európa sivatagosodik.

„A felmelegedés és a csapadékcsökkenés ellensúlyozásában alapvető, hogy a természetes csapadékot (az esőt és a hóolvadékot) a talajba szivárogtassák, valamint hogy megakadályozzák az elfolyást és a talajban tárolt víz elpárolgását, majd elősegítsék az ésszerű hasznosítást.”

„A közvélemény gyakran meg feledkezik arról, de még szakmai körökben sem tudatosult kellően, hogy a talaj hazánk legnagyobb víztározója.”

„Az aszály súlyosságát és bekövetkezésének valószínűségét növeli a kedvezőtlen vízgazdálkodású talajokon folytatott termelés, ahol az egymást követő években kimerül az altalaj vízkészlete, erőteljesen csökken a talajvízszint, s a vetésváltás, a növényfajok termesztési sorrendje sem megfelelő. Mindezt tetézi a kisebb lejtőkön is bekövetkező vízerózió vagy a szélrohamok hatása, amit nem ellensúlyoznak mezővédő erdősávok, mert – pénzszűke miatt – ezeket gyakran kivágták, és faanyagként vagy tűzifaként értékesítették.”

„Az öntözés igénye újra és újra felmerül, miközben döbbenetesen lecsökkent az öntözött területek nagysága.”

Az állattenyésztés és az éghajlatváltozás

„Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásait még a szakemberek is gyakran csak a növényekre értelmezik, pedig az állattenyésztésre gyakorolt közvetlen és közvetett hatások gazdasági jelentősége aligha kisebb. Ráadásul a szántóföldi növénytermesztés rugalmasabb is, mint az állattenyésztés.”

„A válaszok sürgetőek és bonyolultak, mert megfogyatkozott az állatállomány, a versenytársakhoz képest magas az egységnyi termékre jutó takarmány és nagyok az egyéb ráfordítások, elavultak a berendezések és a technológia, elhanyagoltak a legelők. Mindezt súlyosbították az utóbbi évek hőségnapjai és csapadékhiányai, melyek megviselték az állatokat, rontották a szántóföldi takarmányok és gyepek hozamait és minőségét, továbbá rávilágítottak az épületek, a technológiák és a takarmányozás hiányosságaira.”

„Sajátos, újra meg újra felmerülő kérdés a hazánkban tetemes arányú, több mint 1,1 millió hektárt elfoglaló gyepek (rétek, legelők) jelene és jövője.”

„Várhatóan növekszik a gyepek területe, s változik minőségük a kedvezőtlenebb adottságú szántók gyepesítése révén (amit némileg ellensúlyoz a gyenge adottságú gyepek, zömében lejtős területek fásítása). Másrészt bővül a gyep funkciója, mert az már nemcsak az állattartást szolgálja, hanem – többek között – felértékelődik talaj- és vízbázisvédő, a biológiai sokféleséget óvó, tájképi szerepe is. Harmadrészt gyökeresen változtatni kell a gyepgazdálkodás eddigi elhanyagoltságán (gyepek gondozása, tápanyag-visszapótlás stb.), mert – szakértői vélemények szerint – a gyep további felmelegedés esetén is jelentős takarmánybázisa lehet a hústehén-, juh-, húsló- és kecsketartásnak.”

A kertészeti tevékenység időjárás-érzékenysége

„A légköri viszonyok szeszélyes változásai eddig is érzékenyen érintették a kertészkedőket. A szaporodó váratlan időjárási események még kiszolgáltatottabbá teszik a kertészeti ágazatokat, növelve a gazdasági kockázatokat, s rontva a versenyesélyeket.”

„Egyes légköri hatások, mint a korai és késői fagyok, a jégverés, a párás-ködös napok, a nagyfokú lehűlés vagy felmelegedés, az özönvízszerű esők, a szélviharok stb. eltérő károkat okoznak a gyümölcs-szőlő termesztésben, a zöldségtermelésben vagy az üveg és fólia alatti hajtatásban, az azonban minden kártételben közös, hogy a megelőzés és a védekezés – az ismeretek elsajátítása mellett – többletráfordításokat igényel.”

„Eddigi tapasztalataink alapján a gyümölcstermesztésben inkább az egyre szeszélyesebb időjárás okoz gondokat, semmint maga a felmelegedés. Az elmúlt évek fagykárai mellé felzárkóztak az aszálykárok (bár az aszályt viszonylag jól elviselték a gyümölcsösök), és egyre nagyobb gonddá vált az öntözés hiánya. Megnövekedett a fagytűrés és a téltűrés jelentősége is, s fontossá vált a káros hőhatások elleni védekezés.”

„Az éghajlatváltozás, a melegedés és a nagyobb változékonyság sokféleképpen és erőteljesen érintheti a lakossági élelmiszer-ellátás biztonságát. A változásokra való felkészülés összetett feladat, és akkor lehet hatékony, ha szervesen illeszkedik az ország gazdaságába, társadalmába, továbbá ha a megelőzés mellett foglalkoznak a kárelhárítással, a helyreállítással, a tartalékolással, a biztosítással és a jogi szabályozással is. Az éghajlatváltozás agrárágazatokat érintő káros hatásainak kivédése sokrétű felkészülést igényel, mivel egyszerre kell védekezni az aszály, a belvíz, az árvíz és más, éghajlati eredetű események ellen.”